Lajtabánság
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Lajtabánság (németül Leitha-Banat – osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) vagy Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.
Lajtabánság | |||||||
Nemzetközileg el nem ismert történelmi európai államok | |||||||
1921. október 4. – november 5. | |||||||
| |||||||
Az osztrák területi igények mértéke Nyugat-Magyarországon. Elvben ez a terület egyezik a Lajtabánság nagyságával is, ugyanis ezen terület elcsatolását volt hivatott meggátolni a Rongyos Gárda | |||||||
Általános adatok | |||||||
Fővárosa | Felsőőr | ||||||
Terület | 4020 km² | ||||||
Kormányzat | |||||||
Államforma | monarchia | ||||||
Államfő | Prónay Pál | ||||||
| |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtabánság témájú médiaállományokat. |
A Lajtabánság kiterjedése nem kizárólag csak a mai Burgenland területét érintette, hanem azokat a településeket is, amiket eredetileg Ausztriához szántak csatolni. Az elcsatolást meghiúsította az 1921. december 14-i soproni népszavazás, így végül Magyarországnál maradtak (ilyenek például Szentpéterfa vagy Sopron).