francia Nobel-békedíjas politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Léon Victor Auguste Bourgeois (Párizs, 1851. május 29. – Oger, 1925. szeptember 29.) francia Nobel-békedíjas politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 32. miniszterelnöke, 1919-ben a Nemzetek Szövetségének első elnöke.
Léon Bourgeois | |
1917-ben | |
Franciaország miniszterelnöke és belügyminisztere | |
Hivatali idő 1895. november 1. – 1896. április 22. | |
Előd | Alexandre Ribot |
Utód | Jules Méline |
Született | 1851. május 29. Párizs |
Elhunyt | 1925. szeptember 29. (74 évesen) Oger |
Sírhely | Châlons-en-Champagne East Communal Cemetery |
Párt | radikális republikánus |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Párizsi Egyetem jogi kara |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Léon Bourgeois témájú médiaállományokat. |
Kispolgári, republikánus családban született. Jogot tanult Párizsban, majd ügyvédként dolgozott. Politikai karrierjét az államigazgatásban kezdte 1876-ban. 1882-ben Tarn megye prefektusa, 1888-tól pedig nemzetgyűlési képviselője. 1888 májusában belügyi államtitkár helyettes Charles Floquet kormányzása idején, 1889-ben belügyminiszter Pierre Tirard kormányában. Charles de Freycinet negyedik kormányában és Émile Loubet kormányában közoktatási miniszter, 1892 decemberéből Alexandre Ribot kormányában volt igazságügyi miniszter.
Neve elválaszthatatlan a szolidarizmus doktrínájától, bár maga a kifejezés nem tőle származik. Bourgeois olyan társadalmi és gazdasági programot dolgozott ki a radikális republikánus párt számára, amely különbözött az individualista liberalizmustól, a kollektivizmust hirdető szocializmustól, és a marxizmustól is.
A szolidarizmus kölcsönös felelősségvállalás két vagy több személy között. Olyan fraternizáló kapcsolat, ami arra kötelez mindenkit, hogy segítsen a szerencsétlenebb sorsú embertársán. Ha a természetes szolidarizmus igazságtalanságot és egyenlőtlenséget vált ki, az államnak kell beavatkozni. A szolidarizmus megvalósítása, tehát a szegénység enyhítése ill. megszüntetése érdekében Bourgeois javasolta a jövedelemadó bevezetését, a heti pihenőnap megadását, a munkások nyugdíjjogosultságát, a tanulás lehetőségét valamennyi társadalmi osztály számára, a létminimum biztosítását, valamint az állam és egyház szétválasztását. Gondolatait a Revue nouvelle-ben cikksorozatban tette közzé, majd La solidarité címmel könyv formájában is kiadta 1896-ban.
1895. november 1-jén kormányt alakított. Szolidaritási politikáját a nemzetgyűlés és a szenátus elutasította, ezért inkább lemondott. A marxisták kispolgárinak tartották, a liberálisok a szabadságjogok megsértését vetették szemére. A szolidarizmus elve azonban nagy hatással volt a Harmadik Köztársaság társadalomfilozófiájára.
Politikai karrierje folytatódott. Háromszor állt a külügyminisztérium élén (1896, 1906, 1914). A képviselőház elnöke volt 1902 és 1904 között, és a szenátusban elnökölt 1920-tól 1923-ig. 1919-ben a Nemzetek Szövetségének elnökévé választották. 1920-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.