Kölesformák

A kölesformák (Panicoideae) a perjefélék (Poaceae) egyik alcsaládja. Legtöbbjük trópusi növény, C4 típusú fotoszintézissel. Kétvirágú, rendszerint magánosan álló füzérkéjüket két pelyvalevél takarja. A füzérke egyben hull le.

Kölesformák
A termesztett köles
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Perjevirágúak (Poales) Család: Perjefélék (Poaceae) Alcsalád: Kölesformák (Panicoideae) Link
nemzetségcsoport
lásd a szövegben
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kölesformák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kölesformák témájú kategóriát.

Az alcsalád gazdaságilag legjelentősebb faja a termesztett köles (Panicum miliaceum). A gyomköles (Panicum ruderale) gyakran fordul elő a kukoricásokban. A Kárpát-medencében fontos nemzetségük még a kakaslábfű (Echinochloa), az ujjasmuhar (Digitaria) és a muhar (Setaria). A csumizt vagy óriás muhart (Setaria italica convar. maxima) Kelet- és Közép-Ázsiában, valamint Dél-Európában korábban étkezési céllal, ma már inkább csak takarmánynak termesztik. Az ezüstös tollborzfű (Pennisetum villosum) nálunk is elterjedt dísznövény.

Rendszertani felosztásuk

Az alcsaládot hét nemzetségcsoportra tagolják:

• Andropogoneae Dumort. csoport 87 nemzetséggel:

Agenium, Anadelphia, Andropogon, Andropterum, Apluda, Apocopis, Arthraxon, Asthenochloa, Bhidea, Bothriochloa – fenyérfű, Capillipedium, Chasmopodium, Chionachne, Chrysopogon – élesmosófű, Clausospicula, Cleistachne, Coix, Cyathorhachis, Cymbopogon, Dichanthium, Digastrium, Diheteropogon, Dimeria, Elionurus, Elymandra, Eremochloa, Erianthus, Eriochrysis, Euclasta, Eulalia, Eulaliopsis, Exotheca, Germainia, Glyphochloa, Hemarthria, Hemisorghum, Heteropogon, Homozeugos, Hyparrhenia, Hyperthelia, Imperata, Ischaemum, Iseilema, Kerriochloa,

Lasiurus, Lophopogon, Loxodera, Manisuris, Microstegium, Miscanthus, Mnesithea, Monocymbium, Ophiuros, Oxyrhachis, Parahyparrhenia, Phacelurus, Pogonachne, Pogonatherum, Polliniopsis, Polytoca, Polytrias, Pseudanthistiria, Pseudodichanthium, Pseudopogonatherum, Pseudosorghum, Rhytachne, Rottboellia, Rubimons, Saccharum – cukornád, Schizachyrium, Sclerachne, Sclerostachya, Sehima, Sorghastrum, Sorghum – cirok, Spathia, Spodiopogon, Thaumastochloa, Thelepogon, Themeda, Trachypogon, Trilobachne, Triplopogon, Tripsacum, Urelytrum, Vossia, Zea

Ezt a nemzetségcsoportot egyes rendszertanok önálló alcsaládnak tekintik. Tagjainak többsége C4 fotoszintézisű trópusi növény. Kétvirágú, kétpelyvás füzérkéik egyben hullanak le, és csaknem mindig kettesével helyezkednek el a kalászorsón úgy, hogy egyikük nyeles, a másik pedig ülő.

Az alcsalád kiemelkedő gazdasági jelentőségű növényei a kukorica (Zea mays), a nemes cukornád (Saccharum officinarum), a cukorcirok (Sorghum dochna provar. dochna), a seprűcirok (Sorghum dochna provar. technicum), a tarka cirok (Sorghum bicolor) és a szudánifű (Sorghum sudanense). A fenyércirok (Sorghum halepense) a kukorica világszerte elterjedt gyomnövénye.

• Arundinelleae Stapf (in Harv. & Sond.) csoport 12 nemzetséggel:

• Arundinella,
• Chandrasekharania,
• Danthoniopsis,
• Dilophotriche,
• Garnotia,
• Gilgiochloa,
• Jansenella,
• Loudetia,
• Loudetiopsis,
• Trichopteryx,
• Tristachya,
• Zonotriche.

• Gynerieae csoport egy nemzetséggel:

• Gynerium.

• Hubbardieae csoport egy nemzetséggel:

• Hubbardia.

• Isachneae csoport öt nemzetséggel:

• Coelachne,
• Heteranthoecia,
• Isachne,
• Limnopoa,
• Sphaerocaryum.

• Paniceae R.Br. (in Flinders) csoport 108 nemzetséggel:

Achlaena, Acritochaete, Acroceras, Alexfloydia, Alloteropsis, Altoparadisium, Amphicarpum, Ancistrachne, Anthaenantiopsis, Anthenantia, Anthephora, Arthragrostis, Arthropogon, Axonopus, Baptorhachis, Brachiaria, Calyptochloa, Canastra, Cenchrus, Centrochloa, Chaetium, Chaetopoa, Chamaeraphis, Chlorocalymma, Cleistochloa, Cliffordiochloa, Cyphochlaena, Cyrtococcum, Dallwatsonia, Dichanthelium, Digitaria, Dissochondrus, Eccoptocarpha, Echinochloa, Echinolaena, Entolasia,

Eriochloa, Gerritea, Holcolemma, Homolepis, Homopholis, Hydrothauma, Hygrochloa, Hylebates, Hymenachne, Ichnanthus, Ixophorus, Lasiacis, Lecomtella, Leucophrys, Louisiella, Megaloprotachne, Megathyrsus, Melinis, Mesosetum, Microcalamus, Neurachne, Odontelytrum, Ophiochloa, Oplismenopsis, Oplismenus, Oryzidium, Otachyrium, Ottochloa, Panicum – köles, Paractaenum, Paraneurachne, Paratheria, Paspalum, Pennisetum – tollborzfű, Plagiantha, Poecilostachys,

Pseudechinolaena, Pseudochaetochloa, Pseudoraphis, Reimarochloa, Reynaudia, Sacciolepis, Scutachne, Setaria, Setariopsis, Snowdenia, Spheneria, Spinifex, Steinchisma, Stenotaphrum, Stereochlaena, Streptolophus, Streptostachys, Taeniorhachis, Tarigidia, Tatianyx, Thrasya, Thrasyopsis, Thuarea, Thyridachne, Thyridolepis, Trachys, Tricholaena, Triscenia, Uranthoecium, Urochloa, Whalleya, Whiteochloa, Xerochloa, Yakirra, Yvesia, Zygochloa.

• Steyermarkochloeae csoport két nemzetséggel:

• Arundoclaytonia,
• Steyermarkochloa.

Források

• Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár A pázsitfüvek rendje - Poales

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap