Kurrent
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kurrent (német kiejtése: [kʊˈʁɛnt]) a német nyelvű kézírásnak a késő középkori folyóíráson alapuló régi formája, amelyet Kurrentschrift („kurzív írás”), deutsche Schrift („német írás”) és német kurzív írás néven is ismerünk. A használata során a 20. század első felében számos változata alakult ki.
Kurrent | |
Kurrent betűs ábécé 1865 körül. Az utolsó előtti sorban az ä, ö, ü umlautok és a megfelelő Ae, Oe és Ue nagybetűk; az utolsó sorban pedig a ch, ck, th, sch, sz (ß) és st ligatúrák. | |
Típus | ábécé |
Nyelvek | német |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurrent témájú médiaállományokat. |
A német írók párhuzamosan használták mindkét írásmódot, a kurrent és a latin betűs folyóírást: a szöveg helye, tartalma és szövegkörnyezete határozta meg, hogy melyik írásmódot használják.
A sütterlin egy modern, a kurrenten alapuló írásforma, amelyet egyszerűsített betűk és függőleges vonások jellemeznek. Ezt 1911-ben fejlesztették ki, és 1915-től 1941 szeptember elejéig minden német iskolában elsődleges írásként tanították. 1942 és 1945 között csak a deutsche Normalschrift („normál német írás”, amelyet néha „latinos írásként” is emlegetnek) használata és tanítása volt megengedett a német iskolákban. 1945 után - esetenként egészen az 1970-es és 1980-as évekig - a írást Sütterlin formában tanították az eredeti latin betűs írás mellett a nyugat- és keletnémet iskolákban, de alig használták.