Kuny Domokos Megyei Múzeum

1954 óta működik a tatai vár épületében a Kuny Domokos Megyei Múzeum. Nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta.

Kuny Domokos Megyei Múzeum
Elhelyezkedés	Tata Magyarország
Megnyílt	1951
Elhelyezkedése
Kuny Domokos Megyei Múzeum Pozíció Tata térképén
é. sz. 47° 38′ 56″, k. h. 18° 19′ 10″47.648824, 18.319418
A Kuny Domokos Megyei Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuny Domokos Megyei Múzeum témájú médiaállományokat.

Története

Kezdetek

1765-ben gróf Eszterházy Miklós piarista rendházat alapított, melynek tagjai tanítással, és régiséggyűjtéssel foglalkoztak. A piaristák gyakorlatias oktatásának egyik eredménye volt a gyűjtemény létrehozása. A múzeum alapítása Dornyay Béla nevéhez fűződik, aki szintén Tatán volt piarista diák, majd tanárként is a piaristáknál tanított.

20. század első fele

A piaristák gyűjteménye 1912-től kezdett igazi városi múzeummá válni. Az igazgató-házfőnök Pintér Elek volt.

A trianoni döntés következményeként a Komárom Vármegyei és Városi Múzeumi Egylet a határon kívülre került, s ezzel együtt a csonka vármegye területén a tudományos gyűjtésnek és érdeklődésnek semmiféle fóruma nem volt. Ez a hiány eredményezte a tatai városi múzeum szerepkörének kibővülését, regionális gyűjtőkörű múzeummá válását.

Az 1930-as években a tatai születésű Magyary Zoltánnak, mint minisztériumi osztályvezetőnek köszönhető a Tatai Múzeum intézményesítése. 1938-ban gyűjteményi katalógus jelent meg, amely rövid és egzakt leírásokkal 228 tételt tüntetett fel, bevezető tanulmányaiban pedig a gyűjtemény jelentőségére hívta fel a figyelmet. 1944-re a tárgyak száma 600 fölé emelkedett.

A gyűjtemény anyaga viszonylag épen vészelte át a második világháborút. A gyűjtemény államosításakor, majd a rendház szekularizálása során a piarista múzeum, illetve rendház gazdag tárgy együttese vetette meg utódja, a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményének alapját.

20. század második fele

Az 1949-ben megszületett múzeumi törvény hatására átalakult a múzeumi élet Tatán. Kezdetben a Quadt-villa volt a tatai múzeum székhelye.

1951-1954 között megindult a gyűjtemények számbavétele, leltározása, nagyobb gyűjtemények megszerzése, a szisztematikus gyűjtőmunka. 1954-ben került az anyag a tatai várba, ekkor kapta a múzeum a nevét, a 18. század második felében élő, Tatán nevelkedett budai fajanszgyárosról, Kuny Domokosról. 1954-ben nyílt meg az első állandó kiállítás, amit 1955-ben a fajansz kiállítás és a római kőtár megnyitása követett. Ekkor kerültek a múzeumba a tatai és majki Esterházy-kastélyokból és a piarista rendházból származó festmények is.

A vár teljes épületét csak 1959-től használhatta a múzeum. 1963-ban új állandó kiállítást nyitottak meg, amely a paleolitikumtól a 19. századig mutatta be a város és a környező települések történetét.

1974-ben, illetve 1975-ben nyílt meg a Várban a 12 teremből álló állandó kiállítás. A tárlat a bronzkortól a 19. századig mutatta be az egykori Tatai és Komáromi járás régészeti, történeti, művészeti gyűjteményeit. Különösen értékes a brigetioi, almásfüzitői római anyagot, a vértesszentkereszti középkori kőanyagot és a Tata középkorát, a vár történetét bemutató kiállítási rész.

Az 1970-es évekre kialakult a múzeumi időszaki kiállítások rendszere. A Komárom megyei képzőművészeti tárlatok, a vadászattörténeti, egyetemes néprajzi tematikájú kiállítások sorozata éveken keresztül rendszeressé vált.

Az 1970/1980-as évek során a történeti gyűjtemény gyarapodott Révhelyi Elemér fotó- és a Fellner-életmű kutatásának eredményeit is tartalmazó dokumentum-hagyatékának megvásárlásával. Az iparművészeti gyűjtemény a Kuffler-hagyatékkal gyarapodott 1986-ban. Folyamatosan bővült a képzőművészeti gyűjtemény: Kernstok Károly, Zilahy György, Györffy K. József, Hegedűs László, Dudás Jenő műveivel.

Az 1970-es évek második felétől egy évtizeden keresztül folyamatosan gyarapodott a nemzetközi néprajzi gyűjtemény. A tatai múzeum országos jelentőségű paleobotanikai gyűjteménnyel is rendelkezik.

Igazgatók

• Dobroszláv Lajos (1951–1953)
• Jenei Ferenc (1953–1957)
• Kiss Ákos (1957)
• Kraloványszky Alán (1957)
• Bíró Endre (1957–1984)
• B. Szatmári Sarolta (1984–1989)
• Fatuska János (1989–1995)
• Fülöp Éva (1995–2004)
• Holló Szilvia Andrea (2004–2007)
• Kissné Cseh Julianna (2007, megbízott igazgató)
• Fülöp Éva Mária (2007–2012)

Állandó kiállítások

• Római kőtár, kiállítás és az úgynevezett „Római szoba”
• Középkori kőtár
• Tata története a 18-19. században
• A tatai céhek története
• Főúri élet a 18. században
• A tatai fazekasság

Időszaki kiállítások

A Vár időszaki kiállítótermeiben tatai, Komárom-Esztergom megyei kötődésű alkotók egyéni és csoportos képző- és iparművészeti tárlatai mellett történeti, néprajzi, régészeti, hazai és nemzetközi kortárs művészeti tárlatoknak ad otthont (Dobroszláv Lajos, Martyn Ferenc, Schadl János, Vaszary János, Zilahy György).

Kiállítóhelyek

• Kuny Domokos Múzeum, Vár
• Német Nemzetiségi Múzeum
• Görög-Római Szobormásolatok Kiállítóhelye
• Jászai Mari Emlékkiállítás

Források

• Nász János: Képző- és iparművészeti kiállítások Komárom megyében 1945–1985: Bibliográfia. – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 1986.
• Kállay Ödön: Brigetio. - [Tatabánya]: Fűrészné Molnár Anikó, 1990.
• Körmendi Géza: Tata és környéke: Egy pannoniai város története. - Tata: Escort Tourist Bt., 2005. p. 20-21.
• Lánczos Zoltán: Egy tatai keramikus család sikerei és tragédiája. – Tatabánya: 1964.
• Varga Istvánné: Tata lépten-nyomon. - Tata: Tata város Önkormányzata, 2010. p. 130. p. 406.

További információk

• Kuny Domokos Megyei Múzeum honlapja
• Kuny Domokos Megyei Múzeum Könyvtárának honlapja
• Kuny Domokos Megyei Múzeum Tata város honlapján^{[halott link]}
• Kuny Domokos Megyei Múzeum a Vendegvaro.hu honlapján
• Kuny Domokos Megyei Múzeum az Artportal.hu honlapján
• Kuny Domokos Megyei Múzeum a Kulturinfo.hu honlapján
• Kuny Domokos Megyei Múzeum a Magyarnyomdasz.hu honlapján

Kapcsolódó szócikkek

• Dornyay Béla
• Pintér Elek
• Tatai vár
• Német Nemzetiségi Múzeum (Tata)
• Görög-Római Szobormásolatok Kiállítóhelye