Kumamoto
város Kumamoto prefektúrában, Japánban From Wikipedia, the free encyclopedia
Kumamoto (japánul 熊本市, Hepburn-átírással Kumamoto-shi) japán város Kjúsú szigetén, Kumamoto prefektúra központja. Lakossága 2014. január 1-én 739 628 fő volt. A 2010-es népszámlálási adatok alapján Kumamoto Japán 17. legnépesebb városa, 2012 óta kormányzat által kijelölt város.
| Kumamoto (熊本市) | |||
 | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | ginkgo | ||
| Virág | kamélia | ||
| Madár | széncinege | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Kjúsú | ||
| Prefektúra | Kumamoto prefektúra | ||
| Polgármester | Szeisi Kójama | ||
| Irányítószám | 860-8601 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 738 385 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1880 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 386,53 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 32° 48′ 11″, k. h. 130° 42′ 28″ | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Kumamoto térképén | |||
| Kumamoto weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kumamoto témájú médiaállományokat. | |||
Korai időszak
A város területén már 30 000 éve is éltek emberek, egyike a Japán-szigetek legrégebb óta lakott helyeinek. A vadászó-gyűjtögető törzsek a Jajoi-korszakra (i.e 300 - i. sz. 300) letelepedtek, rizstermesztéssel, sólepárlással és vaskohászattal foglalkoztak.
Az Aszuka-kortól kezdve a város a Higo tartományhoz tartozott. Az Aszuka- és az azt követő Nara-korszakban (538-794) erős volt a kínai befolyás, a Tang-dinasztia államszervezetének hatására Japánban is bevezették a központi igazgatást. Ekkortájt kezdett el terjedni a felsőbb osztályok körében a buddhizmus, míg a parasztok és kézművesek továbbra is a hagyományos sintóizmust követték.
A sógunátus idején
A Heian-korban (794-1185) megerősödtek a helyi földbirtokos családok, főleg a Kikucsi- és Aszo-klán. A Kikucsik támogatták a létrejövő Minamoto-sógunátust és jó kapcsolatot tartottak fenn a császárral.
A mongol invázió idején a Kikucsi-klán legyőzte a hódítókat Fukuoka mellett, amivel jelentősen megnövelte a család presztízsét. A 12. családfő, Kikucsi Takeoki a császár bizalmas tanácsadójává lett.
A Muromacsi-kor (1336-1573) feudális anarchiája idején a 13. családfő, Kikucsi Takesige vérszerződéssel kötelezte a klán tagjait, hogy nem fordulnak egymás ellen. A szerződés ma is megtekinthető a Kikucsi-szentélyben. Erőfeszítései dacára a ház hatalma lehanyatlott és új klánok, az Otomo-, Rjuzodzsi-, Simazu-klánok harcoltak a tartomány ellenőrzéséért.
A Japánt újraegyesítő Tojotomi Hidejosi 1587-ben meghódította Higót és Szassza Narimaszának adományozta, aki azonban nem tudta fenntartani a rendet és szeppukut kellett elkövetnie. Kumamoto és Higo északi része Kató Kijomasza kezére került, majd a szekigaharai csata után a teljes tartomány az ő birtoka lett. Ő építtette Kumamoto hatalmas várkastélyát is. Ebben az időben a portugál és spanyol misszionáriusok Kjúsú lakosságának jelentékeny hányadát megtérítették.
1632-ben a város a Hoszokava-klán birtokába került. Az Edo-korszakban (1603-1868) Kumamoto gazdasága virágzott, a 19. század elejétől kezdve viaszt és szakét termeltek nagyobb mennyiségben, elkezdték kihasználni a geológiailag aktív környék hőforrásait. 1634-ben elkészült a Szizen-dzsi japánkert, 1854-ben pedig a Cujun-híd, Japán legnagyobb vízvezeték-hídja.
1637-ben a magas adók és a kereszténység betiltása miatt kitört a simabarai lázadás, amit a kormányzat vérbefojtott. 1792-ben a szomszédos Nagaszaki prefektúrában fekvő Unzen-hegy kitörése után két nagy földrengés, majd utána cunami sújtotta a tartományt, 15 000 életet követelve.
Modernizáció
A Meidzsi-korszakban átszervezték az ország közigazgatását és a város Kumamoto prefektúra központja lett. Kumamotóban orvosi egyetem és nyugati tudományok egyeteme nyílt. A kormányzat által bevezetett nyugatosítással elégedetlen szamurájok kirobbantották a Szacuma-lázadást. A kumamotói várkastélyt is hosszú hónapokig ostromolták, míg a császári csapatok el nem űzték és a sirojamai csatában le nem győzték őket.
A lázadás leverését követően a kumamotói várba a császári hadsereg prefekturális parancsnoksága költözött. 1931-ben Hirohito császár innen irányította egy jelentős hadgyakorlatot. A város is jelentős fejlődésen ment át, utakat, vízvezetéket építettek és megjelentek az első villamosok.
A második világháború idején a város egyharmada elpusztult a bombázások következtében. A háború után 1953-ban az Aszo-hegy kitörése és az egyidejű áradások okoztak nagy károkat Kumamotóban.
A gyorsan növekvő gazdaság segítségével a város újjáépült. Bár a várkastély környékén megtartotta történelmi hangulatát, a mai Kumamoto modern, felhőkarcolókkal zsúfolt, nyüzsgő gazdasági életű város.
A népesség alakulása 2010 és 2021 között
| Lakosok száma | 734 474 | 740 822 | 738 567 | 738 385 |
| 2010 | 2015 | 2020 | 2021 |
Adatok: Wikidata
Kumamoto klímája nedves szubtropikus (a Köppen-féle besorolásban Cfa), a nyarak forróak és esősek, a telek hűvösek. Az éves csapadék jelentős része a monszunidőszakban, június-júliusban hullik le.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 22,5 | 26,4 | 27,4 | 35,5 | 34,4 | 36,1 | 38,8 | 37,7 | 37,0 | 33,7 | 28,9 | 24,6 | 38,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 12,1 | 15,7 | 21,3 | 25,6 | 28,2 | 31,7 | 33,2 | 29,9 | 24,6 | 18,5 | 13,0 | 22,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,2 | 2,3 | 5,6 | 10,3 | 15,2 | 19,8 | 24,0 | 24,4 | 20,8 | 14,2 | 8,3 | 3,1 | 12,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −9,2 | −9,2 | −6,9 | −2,5 | 1,3 | 7,1 | 14,3 | 15,3 | 6,7 | 0,5 | −3,8 | −7,9 | −9,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 60 | 83 | 138 | 146 | 196 | 405 | 401 | 174 | 170 | 79 | 81 | 54 | 1986 |
| Havi napsütéses órák száma | 133 | 140 | 159 | 181 | 187 | 141 | 185 | 211 | 176 | 190 | 153 | 148 | 2002 |
| Forrás: Japán Meteorológiai Ügynökség | |||||||||||||
- A város legismertebb turistalátványossága a kumamotói várkastély, egy jókora, a maga idejében szinte bevehetetlennek tartott erődítmény. Az öregtornyot a hetvenes években beton felhasználásával rekonstruálták, de néhány fa melléképület eredeti állapotában maradt meg az 1877-es 53 napos ostrom ellenére, amelyben a vár építményeinek jelentős része elpusztult vagy megrongálódott. Ebből az időből maradt meg a nyers lóhús (baszasi) fogyasztásának hagyománya, bár manapság már inkább csak ínyencségnek tekintik.
- A vár külső falai által védelmezve ma is látható a tartomány urainak, a Hoszokava daimjók rezidenciája, a Gjobu-tei. A hagyományosan fából épült udvarházat japán stílusú kert veszi körül.
- Mijamoto Muszasi öregkorát Kumamotóban töltötte. Sírja és a barlang ahol remeteként utolsó éveit töltötte (Reigandó, "lélekkő barlang") a város közelében található. Itt írta meg híres művét, az Öt Gyűrű Könyvét.
- A vártól 3 km-re délkeletre fekszik a Szuizen-dzsi, a japán kertépítészet remeke. A parkba épült a Szuizen-dzsi Városi Stadion is, ahol a város futballcsapata, a Roasso Kumamoto játszotta régebben a mérkőzéseit. Manapság már a nagyobb KKWing Stadion a csapat otthona.
- A belvárosban található az üzleti és kereskedelmi negyed, valamint két nagy bevásárlóközpont, a Shimotori és a Kamitori.
- A kulturális intézmények között megemlítendő Kumamoto Prefektúra Múzeuma és Kumamoto Prefektúra Színháza.
- 2012, Kumamoto kijelölt várossá válása óta évente megrendezik a Kumamoto Vármaraton futóversenyt.
Kumamoto prefektúra kabalája Kumamon, egy piros arcú fekete medve.
2012. április 1., kijelölt várossá válása óta, Kumamotót 5 negyedre (ku)osztják:
- Kita-ku (北区)
- Nisi-ku (西区)
- Csúó-ku (中央区)
- Higasi-ku (東区)
- Minami-ku (南区)
A helyi tömegközlekedést kiterjedt villamos- és buszhálózat szolgálja. 2011-ben elkészült a nagysebességű vasút, a sinkanszen következő vonala, amellyel az utas Fukuokán keresztül egészen Tokióig juthat. A városban több taxivállalat szállítja a közönséget a nap 24 órájában.
A Kumamoto Repülőtér a közeli Masikiben fekszik.
A város felsőoktatási intézményei:
- Kumamoto Egyetem
- Kumamoto Gakuen Egyetem
- Kjúsúi Lutheránus Kollégium
- Szódzsó Egyetem
- Kumamoto Prefektúra Egyeteme
- Naocsi Fudzsimori, a volt perui elnök, Alberto Fujimori apja
- Inoue Kovasi, a Meidzsi-kor neves államférfija, miniszter
- Joki Sónan, a Meidzsi korszak politikai reformere és tudósa
- Oda Eiicsiró, mangarajzoló
- Jukiszada Iszao, filmrendező
- Ueda Momoko, profi golfozó
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
