Krausz-ház (Szeged)

A Krausz-ház (szintén ismert nevén Szegedi Katolikus Ház) a szegedi belváros egyik legrégebbi épülete, a szegedi katolikus közösség életének egyik központja.

Krausz-ház
Szegedi Katolikus Ház
Az épület 2011-ben
Település	Szeged
Cím	Dugonics tér 12
Építési adatok
Építés éve	1708
Rekonstrukciók évei	2002-2011
Védettség	műemlék
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
Tulajdonos	Katolikus egyház
Elhelyezkedése
Krausz-ház Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 08′ 35″46.2500293, 20.14315
A Wikimédia Commons tartalmaz Krausz-ház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Krausz-ház 1708-ban épült,^[1][2] így a szegedi belváros egyik legrégebbi épülete. A szegedi nagy árvíz előtt már mai formájához hasonlóan állt, 1879 áprilisában Krebsz Mihály tulajdonaként regisztrálták. A víz nem öntötte el ez épületet, mivel az a város legmagasabb pontjának közelében, a Palánk dombon foglal helyet. Mivel az épület túlélte az árvizet, így biztosnak tekinthető, hogy az épület utcafrontja szegedi belváros régi utcahálózatának egy kis darabját őrizte meg. Az árvíz után a Krausz-testvérek működtettek benne különböző vállalkozásokat és adták bérbe különböző célokra. 1880-tól étterem, 1883-tól szálloda működött benne. 1891-ben a Szegedi Ipari és Kereskedelmi Bank tulajdonába került, amely felújíttatta, ezzel az épület homlokzata elnyerte mai formáját. 1896-ban az épületet megvásárolta Engel Lajos, a Szegedi Napló tulajdonosa és itt rendezte be a városi lap szerkesztőségét. 1905-ben az épület hátulsó részét bővítették, hogy helyet teremtsenek a betűszedő műhely számára. A két háború között itt működött a József Attila Tiszta szívvel című költeményét 1925-ben megjelentető Szeged című újság szerkesztősége és nyomdája. (A költő, akit verséért eltávolítottak az egyetemről, a Krausz-házzal szemben kapott szobrot.)

1933-ban a szegedi belváros római katolikus közössége vásárolta meg az épületet. 1945-öt követően az épületet államosították, előbb óvoda, az egyetem hallgatói önkormányzata és újságjának szerkesztősége, majd a SZOT-iroda kapott benne helyet. Itt készült el a Tiszatáj című folyóirat első száma.^[2] A katolikus egyház tulajdonjogát 1996-ban állították helyre. A katolikus közösség 2002-ben hozzákezdett az műemlékké nyilvánított épület renoválásához, amely csak igen vontatottan haladt. A tető javításakor derült ki, hogy az egész szerkezetet cserélni kell.^[3] A ház homlokzatát évekig tartották felállványozva, majd óriásplakátokkal borították.^[4] A renoválás 2011-ben ért véget.

Napjainkban az épület a katolikus közösség tulajdona. Az épületben vendégszobák, rendezvényterem és szemináriumi helységek találhatóak. Az épület nyilvános részében működik az egyetemi lelkészség, illetve az egyház egyik alapítványa által üzemeltetett Millenniumi Kávéház.

Források

Hivatkozások

• A Wikimédia Commons tartalmaz Krausz-ház témájú kategóriát.
• kathaz.hu (magyar nyelven). Szeged-Belvárosi Római Katolikus Plébánia. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
• Csongrád megyei örökségtár – Szeged (magyar nyelven). Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
• Dombai Tünde: Újjászületett a szegedi Katolikus Ház (magyar nyelven). Délmagyarország, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2011. április 6.)

Jegyzetek

1. Átadták a felújított Katolikus házat Szegeden (magyar nyelven). Szent István Rádió, 2011. március 30. (Hozzáférés: 2011. április 6.)^{[halott link]}
2. Átadták a felújított Katolikus házat Szegeden (magyar nyelven). Délmagyarország, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2011. április 5.)
3. Átépítik a szegedi Katolikus Házat (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2005. szeptember 15. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
4. Két éve tart a Dugonics téri katolikus ház felújítása (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. szeptember 27. (Hozzáférés: 2011. április 6.)

• Magyarország-portál
• Katolicizmusportál