![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/H0323bl2.gif/640px-H0323bl2.gif&w=640&q=50)
Kozmikus köd
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az extragalaktikus háttérfény a gamma sugarak számára kozmikus ködként jelentkezik, melyen áthaladva részben elnyelődnek. Az Univerzumot betöltő csillagfény összmennyisége az úgynevezett extragalaktikus háttérfény (angolul: extragalactic background light: EBL).
A NASA Fermi gamma-sugár űrtávcső, melyet 2008-ban állítottak pályára,[1] meghatározta a Világegyetemet betöltő csillagfény teljes mennyiségét, amely az Univerzumban valaha létezett, illetve a ma is létező valamennyi csillagtól származik.[2] Ezzel a Fermi űrtávcső teljesítette elsődleges célját.
A csillagok látható és ultraibolya fénye még a csillagok energiáját termelő nukleáris fúzió leállását követően is tovább terjed a Világegyetemben, és egyfajta maradvány-sugárzást képez, melyet távoli forrásokból származó gamma-sugárzásokkal fel lehet térképezni.[3] A gamma-sugárzás az elektromágneses spektrum (lásd: elektromágneses sugárzás) legnagyobb energiájú tartományába esik. A Fermi űrtávcső 3 óránként végigpásztázza a teljes égboltot, s ennek eredményeként elkészítette a Világegyetem eddigi legrészletesebb térképét ebben a tartományban.[4]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/H0323bl2.gif/320px-H0323bl2.gif)
Ajello és munkatársai[5] 150 erős gammasugár-forrásból, blazárból (ez az aktív galaxismagok egyik fajtája) érkező 3 GeV-nál nagyobb energiájú gamma sugárzásokat vizsgált (ez közel milliárdszorosa a látható fényben terjedő fotonok energiájának).