![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/II._Lip%25C3%25B3t_magyar_kir%25C3%25A1lly%25C3%25A1_koron%25C3%25A1z%25C3%25A1s%25C3%25A1ra_1790._november_15-%25C3%25A9n_Pozsonyban.jpg/640px-II._Lip%25C3%25B3t_magyar_kir%25C3%25A1lly%25C3%25A1_koron%25C3%25A1z%25C3%25A1s%25C3%25A1ra_1790._november_15-%25C3%25A9n_Pozsonyban.jpg&w=640&q=50)
Koronázás
a királyi hatalommal rendelkező uralkodó és/vagy hitvese hivatalos beiktatásának ünnepsége / From Wikipedia, the free encyclopedia
A koronázás az új uralkodó ünnepélyes beiktatása a hatalomba, melynek során a fejére helyezik a koronát és átadják számára a többi koronázási jelvényt. A szertartás magában foglalhat egy különleges fogadalmat, esküt, az alattvalók hódolatának ünnepélyes kifejezését, és más speciális rítusok végrehajtását az adott nemzet és állam szokásai, hagyományai szerint.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/II._Lip%C3%B3t_magyar_kir%C3%A1lly%C3%A1_koron%C3%A1z%C3%A1s%C3%A1ra_1790._november_15-%C3%A9n_Pozsonyban.jpg/640px-II._Lip%C3%B3t_magyar_kir%C3%A1lly%C3%A1_koron%C3%A1z%C3%A1s%C3%A1ra_1790._november_15-%C3%A9n_Pozsonyban.jpg)
A koronázások a középkorban rendkívüli politikai jelentőségű szertartások voltak, az adott király hatalmi legitimációjának legalábbis egyik alapját jelentették. Mára a megmaradt monarchiák nagy részében is egyszerűsítették vagy elhagyták a koronázást, de például az Egyesült Királyságban megőrizték ezt a szertartást. Más esetekben a koronázás szó már csak a király beiktatására vonatkozik, függetlenül attól, hogy az ünnepély során szerepet kap-e, és ha igen milyet, a korona.
Az uralkodónak a koronával és a koronázási jelképekkel történő felékesítése mellett a koronázási szertartás része gyakran a felkenés is a szent olajjal, ami egyértelműen vallási aktus, a Bibliából eredeztethető. Sor kerülhet még egyéb vallási rítusokra, megtisztítási eljárásokra, szent ital/étel fogyasztására. Mindezek az isteni jóváhagyást szimbolizálják az adott ország és kultúra spirituális, vallási paradigmája keretében.
A múltban a királyság, a koronázás és a szentség fogalmai elválaszthatatlanul összekapcsolódtak. Ősi kultúrákban az uralkodókat gyakran istennek vagy félistennek tekintették, mint a fáraót Ré, a napisten fiának az Egyiptomi Birodalomban vagy a császárt Japánban a napistennő leszármazottjának. Az ókori Rómában a császárok isteni tiszteletre tartottak igényt. A koronázások ennek az isteni kapcsolatnak a felmutatását is szolgálták.
Az újkorban a monarchiákban is általában csökkentek a koronázás vallási vonatkozásai a demokrácia fejlődése és a szekularizáció, az állam és az egyház elválasztása miatt, egyes esetekben teljesen el is törölték a ceremóniákat.