Kodiak-medve
emlősalfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi) a barna medve legnagyobb termetű alfaja. A jegesmedve mellett a legnagyobb testű szárazföldi ragadozó emlős a Földön.[1][2]
| Kodiak-medve | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ursus arctos middendorffi (Merriam, 1896) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kodiak-medve témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kodiak-medve témájú médiaállományokat és Kodiak-medve témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjelenése
Marmagassága 1,33-1,5 méter,[3][4] a hímek tömege 270-680 kilogramm,[3][5] a nőstényeké 180-320 kilogramm.[3][5] A legnagyobb vadon élő kodiak-medve 751 kilogramm,[4] a legnagyobb állatkerti kodiak-medve pedig 966 kilogramm volt.[6] A kifejlett hímek felágaskodva elérhetik a 3 métert is.[3]
Elterjedése, élőhelye
A Kodiak-, Afognak- és Shuyak-szigeteken őshonos, melyek Délnyugat-Alaszka partjai mentén találhatóak.
Életmódja
Főleg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. Egész nap aktív lehet, de legszívesebben reggel és este mozog.
Magányosan él, de a táplálékban gazdag területeken többen is összegyűlhetnek, például a lazacok ívásakor. Olykor nagyobb testű állatokat is megtámad, le tudja teríteni a jávorszarvast és a havasi kecskét. Előfordul a kannibalizmus is, a kifejlett erős hím főleg a bocsokra lehet veszélyes. A téli táplálékszegény időszakban nyugalomba vonul, de nem alszik igazi téli álmot. A nőstények ilyenkor hozzák világra még az 1 kg-ot sem elérő, védtelen, csupasz és vak bocsaikat. A fiatalok legalább két évig anyjukkal maradnak, majd 4-6 éves korukban válnak ivaréretté. A teljes testnagyságukat 11 éves korukra érik el.
A kodiak-medve alapvetően kerüli az embert, de hírhedten kiszámíthatatlan viselkedése révén veszélyes lehet az emberre, időnként előfordulnak tragikus balesetek. Szerencsére élőhelyük viszonylag gyéren lakott terület, így az emberekkel való találkozás lehetősége csekély.
Szaporodása
A nőstény januárban vagy februárban 2-3 bocsot hoz a világra. 3-4-5 éves koruktól hagyják el az anyjukat.
Természetvédelmi helyzete
Miután az alfaj állományai a fokozódó vadászat miatt lecsökkentek, 1941-ben a Kodiak-szigetek egy részét természetvédelmi területté nyilvánították, hogy védjék a medvéket. Mára állománya nagyjából 3500 egyedre tehető, és csak nagyon limitált éves kilövési kvóták betartása mellett ritkítható; a medvék a régió egyik legfontosabb turistalátványosságaivá váltak. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett besorolással szerepel.[7]
Jegyzetek
Fordítás
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.