Klusinói csata

A klusinói csata a Stanislaw Zołkiewski vezette számbelileg kicsiny lengyel sereg győzelme az orosz-svéd sereg ellen 1610. június 24-én.

Klusinói csata
Lengyel huszárok rohama
Konfliktus	Orosz–lengyel háború (1605–1618)
Időpont	1610. június 24.
Helyszín	Klusino
Eredmény	döntő lengyel–litván győzelem
Szemben álló felek
Lengyel–Litván Nemzetközösség Orosz Cárság Svéd Királyság
Parancsnokok
Stanisław Żółkiewski Dmitrij Sujszkij Jacob De la Gardie
Szemben álló erők
6500–6800 fő, 2 ágyú 30 000 orosz 5000 zsoldos 11 ágyú
Veszteségek
400 5000
Térkép
Klusinói csata Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 39′ 27″, k. h. 34° 55′ 48″55.6575, 34.93
A Wikimédia Commons tartalmaz Klusinói csata témájú médiaállományokat.

Előzmények

Borisz Godunov cár, aki állítólag megölette IV. (Rettegett) Iván fiát, Dmitrij nagyherceget, Dmitrij bátyjának, I. Fjodor cár halála (1598) után megszerezte e trónt. A nép és a bojárok azonban sosem voltak az elkötelezett hívei, és mindig is az a gyanú élt a nép körében, hogy az ő keze van a cárevics halálának ügyében. Ráadásul Lengyelországban Adam Wiśniowiecki herceg] szolgálói közt felbukkant egy férfi 1603-ban, aki magát Dmitrijneknek állította, és megerősítette, hogy Godunov meg akarta gyilkolni. Erre válaszul a cár azt híresztelte, hogy az az illető nem más, mint egy Grigorij nevű szerzetes, aki a csudovi kolostorból szökött el, de állítását nem tudta alátámasztani, sőt a férfi nagyon is hasonlított a cárevicsre, valamint birtokában volt egy kereszt, amit a trónörökös viselt hajdanán, de a halott gyereken ezt akkor nem találták meg.

Közben Dimitrijt bemutatták III. Zsigmond lengyel király előtt, aki noha megígérte, hogy segítségére lesz, ténylegesen nem támogatta. Dimitrijnek a lengyel mágnások adtak katonákat, aki 1604-re sereget toborzott és benyomult Oroszországba. Egy győzelmet elért a cár ellen, de aztán csapatait ütközetben megverték. Csak Borisz cár halálhíre mentette meg ügyét. A cár fiát, II. Fjodort és anyját egy palotaforradalom során a moszkvaiak megölték. Dmitrijt cárrá koronázták, de nem egészen tíz hónapig uralkodott. Vaszilij Sujszkij herceg, I. Fjodor cár halálával a Rurik-dinasztia fejévé lépett elő mint a dinasztia sujszkiji ágának a tagja, aki az uglicsi gyilkosság ügyében vezette a nyomozást, 1605-ben megerősítette azt, hogy a cárevics él és, átállt most hozzá. Miután azonban nyilvánvalóvá váltak az új cár abszolutisztikus törekvései, és mert nem akart a bojárok bábja lenni, ezért összeesküvést szervezett ellene és 1606-ban megölette.

Sujszkij magát IV. Vaszilij néven cárrá koronázta, amit sem Lengyelország, sem Svédország nem ismert el. Rövidesen újabb Dmitrijek léptek fel a színen, köztük az egyik 1610-ben újabb fegyveres támadást indított.

A klusinói csata

Ulászló herceg parancsára második Dmitrij oldalán egy sereg indult Moszkva ellen, amelynek parancsnoka, az 1620-as cecorai csatában elesett Stanislaw Zołkiewski volt. A haderő úgy háromezer lovasból és 5000 gyalogosból állt. Vele szemben a cár testvérét Dimitrijt küldte, egy kb. 30 ezer oroszból, 5000 svéd zsoldosból (ezek parancsnoka Jacob de la Gardie), valamint francia, német, s angol zsoldosokból és finnekből álló hadsereggel, mely június 24-én Vajzma melletti klusinói erdőben ütközött meg. A sűrű rengeteg nehezítette a gyalogosokat a mozgásban. A lengyel huszárság egy résen át megrohamozta az elővédben levő orosz-svéd egységeket. Ám az ellenség sorain fönnakadtak és azok visszaszorították őket. Zołkiewski ekkor átrendezte a sorait és gyalogsággal fölzárkózva új támadást indított, ami megbontotta az orosz állásokat és nagy zavarban a zsoldosok nagyobb része elmenekült, mások átálltak a lengyelek mellé. Sujszkij megfutamodott.

Csata uán - a zűrzavar folytatódik

A vereség során Vaszilij Sujszkijt félreállították és Lengyelországba száműzték, de a cári trónt sem az állítólagos Dmitrij kapta meg, hanem győztesként maga a 15 éves Ulászló herceg formálhatott rá igényt, bár valós uralkodást nem valósított meg. Dmitrij tovább próbálkozott, de az 1603-ban felbukkantéhoz hasonló sorsra jutott, rajta kívül még egy Ál-Dmitrij bukkant fel, aki azonban szintén kudarcot vallott.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Klusinói csata témájú médiaállományokat.

• Reader's Digest: A Múlt nagy rejtélyei 1990.
• Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum 2004.
• Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Csaták kislexikona, Maecenas 2000.

• Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap