![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/243_ida.jpg/640px-243_ida.jpg&w=640&q=50)
Kisbolygó
szabálytalan alakú, szilárd anyagú kisméretű égitest, mely csillag körül kering / From Wikipedia, the free encyclopedia
Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is rendelkezik.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/243_ida.jpg/640px-243_ida.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/Asteroid_2004_FH.gif)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Planetoid_crashing_into_primordial_Earth.jpg/640px-Planetoid_crashing_into_primordial_Earth.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/951_Gaspra.jpg/640px-951_Gaspra.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/%28253%29_mathilde_crop.jpg/255px-%28253%29_mathilde_crop.jpg)
A mi Naprendszerünkben a kisbolygók többsége a kisbolygóövben található; ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között, illetve a Kuiper-övben, azaz a Pluto környékén helyezkednek el. A nagyobb ismert kisbolygók közé tartozik többek között a Vesta, a Juno, a Pallas, és az Eros.
A fő kisbolygóövben megtalálhatóak olyan, úgynevezett földsúroló kisbolygók, amelyek 1 kilométernél nagyobbak, és Nap körüli keringésük során keresztezik a Föld pályáját. Ezzel a mérettel már veszélyt jelenthetnek egy, a Földdel való potenciális ütközés során.