község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Kinorány (szlovákul Chynorany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
Kinorány (Chynorany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Simonyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1387 |
Polgármester | Mária Lachkovičová |
Irányítószám | 956 33 |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | PE |
Népesség | |
Teljes népesség | 2725 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 266 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 175 m |
Terület | 10,35 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 18° 16′ 25″ | |
Kinorány weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kinorány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Simonytól 8 km-re nyugatra fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az i. e. 6000 körüli időben is éltek emberek. Az i. e. 2900-ig terjedő időből számos cserépmaradvány került elő.
A 11. században szláv település állt ezen a helyen, mely a nyitrai várhoz tartozott. 1243-ban a településen lévő birtokaikat 4 személy elcseréli.[2]
1387-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében még "Heren" alakban említik. 1395-ben "Hynyeren", "Henyeren" alakban szerepel a király oklevelében. 1396-ban "Hemerien" néven említik. Mai nevén csak 1773-ban bukkan fel az írott forrásokban "Chinoran" alakban. 1395-től az esztergomi érsekség birtoka. 1446-ban és 1447-ben, a huszita háborúk során többször kirabolták. 1531-ben 33 adózó porta állt a községben, 6 ház lakatlan volt. 1553-ban malma és 35 portája létezett. 1598-ban az összeírás szerint 62 háza állt. 1640-ben feldúlta a török, két temploma ekkor pusztult el. 1663-ban a töröknek adózott Érsekújvárra. 1715-ben 73, 1720-ban 61 háztartása volt. 1787-ben az első népszámlálás szerint 107 lakóház található Kinorányban, melyben 205 család élt, a lakosok száma 1117 volt. A 18. században sóraktár, malom és sörfőzde működött a területén. Több kézműves is élt a településen, 3 szabó, 3 bognár, 3 csizmadia, 2 szűcs, 2 mészáros és egy kovács. 1828-ban 181 házában 1272 lakos élt, akik földművesek, fuvarosok voltak. 1840-ben és 1863-ban az egész falu leégett. 1894-ben alapították takarékszövetkezetét, 1905-ben pedig gazdaszövetkezete alakult meg. 1906-ban lengyár kezdte meg működését. Téglagyár is üzemelt a településen.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
1910-ben 2147, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2720 lakosából 2684 szlovák volt.
2011-ben 2754 lakosából 2580 szlovák.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.