Kezdő hosszúsági kör
egy égitest észak-dél irányú kezdő délköre, értéke 0° / From Wikipedia, the free encyclopedia
A kezdő hosszúsági kör (nevezik kezdődélkörnek, kezdőmeridiánnak, nullmeridiánnak is) az égitestek földrajzi koordinátáinak az észak-dél irányú, saroktól sarokig terjedő hosszúsági fokbeosztásának kezdő délköre,[1] melynek értéke 0°. A kezdő hosszúsági kör a vele szemben lévő 180°-os hosszúsági körrel együtt egy főkört alkot, keleti és nyugati félgömbre osztva az égitestet.
Ez a szócikk az égitestek általános értelemben vett kezdő hosszúsági körével foglalkozik. A Föld kezdő délköréről lásd a greenwichi délkör szócikket! |
A kezdő hosszúsági kör – ellentétben az egyenlítővel, amelyet az égitest forgástengelye határoz meg – egy önkényesen megválasztott ponton halad át. Helyét a Földünkre vonatkozóan a történelem folyamán különféle egyezmények határozták meg, régiókként eltérően. A 20. században általánossá vált a greenwichi délkör használata, amelyet 1884-ben a washingtoni Nemzetközi Meridián Konferencia rögzített.
Hazánkban gyakran nevezik kezdőmeridiánnak („gellérthegyi kezdőmeridián”) a gellérthegyi felsőrendű háromszögelési ponton áthaladó hosszúsági kört is, amely a magyar geodézia és térképészet számára szolgált kiindulópontul a különféle geodéziai koordináta-rendszerek megalkotásához.[2]