luxemburgi politikai párt From Wikipedia, the free encyclopedia
A Keresztényszociális Néppárt (luxemburgi nyelven Chrëschtlech-Sozial Vollekspartei, CSV) egy párt Luxemburgban. Jobboldali, ideológiája a keresztényszocializmus és a kereszténydemokrácia.[1] A pártot 1944-ben alapították Lëtzebuerger Chrëschtlech Sozial Vollekspartei (LCV) néven, a mai is használt nevet a párt 1945-ben vette fel.[2]
| Keresztényszociális Néppárt | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Luc Frieden |
| Alapítva | 1944 |
| Ideológia | kereszténydemokrácia |
| Politikai elhelyezkedés | jobbközép |
| Luxemburg politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztényszociális Néppárt témájú médiaállományokat. | |
Korábbi elnöke, egyben egyik legismertebb politikusa Jean-Claude Juncker, 1995 és 2013 között Luxemburg miniszterelnöke, az Európai Bizottság későbbi elnöke.
A CSV elődje az 1914-ben alapított Jobbpárt (Rietspartei) volt. Négy évvel korábban, 1908-ban jött létre a Baloldali Blokk (Lénksblock); a Jobbpárt megalapítása az erre adott konzervatív válaszlépésnek tekinthető. A Jobbpárt mind az 1918-as alkotmányozó nemzetgyűlési választáson, mind az 1919 és 1937 közötti parlamenti választásokon a legerősebb párt volt. A két világháború közötti időszakban ennek megfelelően a Jobbpárt adta a legtöbbször a miniszterelnököt: ezek rendre Léon Kauffman, Émile Reuter, Joseph Bech és Pierre Dupong voltak.
A második világháború végén Luxemburg felszabadítása után, 1944 decemberében alapították meg a Luxemburgi Keresztényszociális Néppártot (Lëtzebuerger Chreschtlech Sozial Vollekspartei). 1945. március 20-án nevezték át a pártot mai nevére.
Az 1945. október 21-én tartott parlamenti választáson a CSV az 51 képviselői hely közül 25-öt szerzett meg. Megalapítása óta a CSV valamennyi választáson megtartotta a legerősebb párt pozícióját. A háború utáni Luxemburg csaknem összes miniszterelnökét a CSV adta: a két kivétel Gaston Egmond Thorn (1974–1979) és Xavier Bettel (2013–2023). Közvetlenül a háború után, 1945–47 között a szocialistákkal, liberálisokkal és kommunistákkal közösen kormányzott (Regierung vun der Nationaler Unioun). Ezt követően felváltva liberális Demokrata Párttal (Demokratesch Partei, DP, 1947–1951, 1959–64, 1969–74, 1979–84, 1999–2004, 2023-tól) illetve a szociáldemokrata Luxemburgi Szocialista Munkáspárttal (Lëtzebuerger Sozialistesch Aarbechterpartei, LSAP, 1951–59, 1964–69, 1984–1999, 2004–13) alkotott koalíciókat.
| Év | % | Képviselők száma |
|---|---|---|
| 1945 | 44,7 | 25 / 51 |
| 1948 | 36,3 | 22 / 51 |
| 1951 | 42,1 | 21 / 52 |
| 1954 | 45,2 | 26 / 52 |
| 1959 | 38,9 | 21 / 52 |
| 1964 | 35,7 | 22 / 56 |
| 1968 | 37,5 | 21 / 56 |
| 1974 | 29,9 | 18 / 59 |
| 1979 | 36,4 | 24 / 59 |
| 1984 | 36,7 | 25 / 64 |
| 1989 | 32,4 | 22 / 60 |
| 1994 | 30,3 | 21 / 60 |
| 1999 | 30,1 | 19 / 60 |
| 2004 | 36,1 | 24 / 60 |
| 2009 | 38,0 | 26 / 60 |
| 2013 | 33,7 | 23 / 60 |
| 2018 | 28,3 | 21 / 60 |
| 2023 | 29,2 | 21 / 60 |
| Év | % | Képviselők száma |
|---|---|---|
| 1979 | 36,1 | 3 / 6 |
| 1984 | 34,9 | 3 / 6 |
| 1989 | 34,9 | 3 / 6 |
| 1994 | 31,5 | 2 / 6 |
| 1999 | 31,7 | 2 / 6 |
| 2004 | 37,1 | 3 / 6 |
| 2009 | 31,3 | 3 / 6 |
| 2014 | 37,7 | 3 / 6 |
| 2019 | 21,1 | 2 / 6 |
A párt elnökei 1945 óta a következő politikusok voltak:[16]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
