Kerényi Károly
klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, 1897-1973 / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kerényi Károly, Karl Kerényi (Temesvár, 1897. január 15. – Kilchberg, Zürich kanton, Svájc, 1973. április 14.) élete utolsó három évtizedében Svájcban élő magyar klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1949-ig.[7] A korszak szellemi életének kimagasló gondolkodója és minden idők egyik legnagyobb klasszika-filológusa.
![]() | |
---|---|
![]() | Nem található szabad kép.(?) |
![]() ![]() | Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben. Olaszország. 1935. Fotós: Tot Amerigo (1909-1984) PIM. |
![]() | |
---|---|
![]() | Nem található szabad kép.(?) |
![]() ![]() | Évfordulós emlékcsarnok - JATE Egyetemi Könyvtár. Kerényi Károly arcképe |
Kerényi Károly | |
Született | 1897. január 19.[1][2][3][4][5] Temesvár[6] |
Elhunyt | 1973. április 14. (76 évesen)[1][2][3][4][5] Kilchberg, Zürich kanton, Svájc |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Kerényi Grácia |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Kitüntetései | az Uppsalai Egyetem díszdoktora (1963) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerb Antal róla mintázta az Utas és holdvilág című regényének Rudi Waldheim professzorát. 1948 nyarán Lukács György a fasizmus szekértolójának nevezte, így emigrációba kényszerítette.
Klasszika-filológus, vallástörténész, az ókortudomány és a vallástörténet nemzetközi hírű művelője. Számos hazai és külföldi tudományos, akadémiai testület (a Magyar Tudományos Akadémia, a Norvég Tudományos Akadémia, a firenzei Instituto di Studi Etruschi, a frankfurti Forschunginstitut für Kulturmorphologie) tagja, az uppsalai egyetem teológiai karának tiszteletbeli doktora.