![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0a/B1-B_Lancer_and_cluster_bombs.jpg/640px-B1-B_Lancer_and_cluster_bombs.jpg&w=640&q=50)
Kazettás lőszerek
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kazettás lőszer olyan, a levegőből, földről vagy vízről indított lőszer vagy bomba, amely magából sok apró, akár több száz robbanó lőszert lök ki.[1] Egy kazettás lőszer a résztölteteivel akár több futballpálya méretű területet is beteríthet.[1] Bárki, aki a kazettás lőszer csapásmérő területén tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül.[1] Sokféle típusa létezik.[1]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0a/B1-B_Lancer_and_cluster_bombs.jpg/640px-B1-B_Lancer_and_cluster_bombs.jpg)
Egyik legfontosabb fajtája a kazettás bomba, az olyan légibomba, amely nagy számú (általában pár száz), kisebb robbanótöltetet tartalmaz, és a hordozó repülőeszközről történő leoldás után, még a levegőben, ezeket egy előre meghatározott nagyságú területen szétszórja. Fő felhasználási területe a nagy területen szétbontakozott, nem, vagy könnyen páncélozott célpontok (élőerő és harcjárművek) pusztítása. Páncéltörő változata harckocsik ellen is hatékonyan használható, mivel azok tetőpáncélzata viszonylag vékony. A repülőterek kifutópályáinak pusztítására is használnak speciális kazettás bombákat.
Tömegesen vetették be ezeket a fegyvereket a vietnámi háború során Laoszban (kb. 10 millió fel nem robbant altöltet), Kambodzsában és Vietnámban, majd kisebb mértékben a Közel-Keleten, a Falkland-szigeteken, Irakban (a bevetett bombák ¼-e), a délszláv háborúban a 90-es években, és legutóbb Libanonban 2006-ban. Mintegy 60 ország tart rendszerben szórt lőszereket. Ezek legnagyobb része több évtizede készült, működési mechanizmusa pontatlan, megbízhatatlan.[2]
A kazettás lőszereket a második világháború tömeges támadásainak kivédésére kezdték kifejleszteni, alapvetően az ellenséges élőerő és harcjárművek gyülekezési, felvonulási körzetei ellen. A fegyver területcélpontok ellen alkalmazható, a fő bombatestbe helyezett kisebb résztölteteknek a célpont feletti kioldása révén.
A legmodernebb változatok esetében a résztöltetek önálló célkeresési képességgel is rendelkezhetnek. Az ilyen tulajdonsággal nem rendelkező szórt lőszerek fel nem robbanási aránya nagymértékben függ az időjárástól, az üzemeltetők gondosságától, valamint a célkörzet jellegzetességeitől (például bokrokon fennakadhatnak a résztöltetek). Az akár egy futballpályányi, vagy annál nagyobb területet lefedő fegyverfajta lakott településen, vagy annak közelében történő bevetése jóval veszélyesebb a polgári lakosságra, mint a hagyományos lövedékek. A bevetési területet akár hosszú évekig az aknamezőkhöz hasonlóan kell kezelni, mivel a fel nem robbant résztöltetek legnagyobb része érintésre robban. A balesetek tipikusan a mezőgazdasági művelés, házépítés, egyéb földmunkák, tűzifagyűjtés, illetve a fémhulladék-gyűjtés közben következnek be. A résztöltetek érdekes formája, feltűnő, színes festése miatt (amelynek célja egyébként épp a véletlen rálépések okozta balesetek elkerülése) is igen magas az áldozatul esett gyermekek aránya.