Kazany elfoglalása egy 1552. szeptember 2. és október 13. között zajlott ostrom során következett be. A várost, amely a Kazanyi Kánság székhelye volt Rettegett Ivánorosz cár csapatai vették be, ezzel megdöntve az 1438 óta fennálló tatár kánságot. Kazany elestével a keleti és orosz terjeszkedés számára megszűnt a legfőbb akadály, s Iván további hódításokhoz teremtett előfeltételeket. Így vált lehetővé uralkodása végén Szibéria meghódítása is.
Gyors adatok
Kazany elfoglalása
Kul Sarif és hívei a végsőkig harcolnak az oroszok túlereje ellen
A 20. században Kazanyt az Oszmán Birodalom előre tolt bástyájának látták egyes történészek, valójában a kánság nem függött az törököktől, mint pl. a krími kánság, s a kapcsolat se volt olyan mélységű a két állam között, hogy az akár szövetségi szintű lehessen az oroszok ellen. Kazany az 1460-as évek óta egymaga fenyegette a Moszkvai Fejedelemséget. Gyakoriak voltak a tatár betörések orosz területre, amelyek rablásokkal, emberéletek és vagyoni értékek pusztulásával jártak, továbbá sokakat hurcoltak fogságba rabszolgának. A 16. században az orosz állam folytonosan erősödött, míg a kánság gyengült, sőt az orosz uralkodók olykor ki tudták kényszeríteni az érdekeiket szolgáló kánok hatalomra jutását. Az állam további erősödésével megélénkült az új földek, nyersanyaglelőhelyek és stratégiai fontosságú területek (folyami kereskedelmi útvonalak) megszerzésének az igénye, így az orosz hódítások egyik célpontjai a tatár kánságok által uralt területek lettek. Ürügyet pedig bőven szolgáltatott az ősi ellenség, a tatárok legyőzésének vágya, illetve a kereszténység terjesztése.