![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/CarrotDiversityLg.jpg/640px-CarrotDiversityLg.jpg&w=640&q=50)
Karotinok
From Wikipedia, the free encyclopedia
A karotin azon molekulák gyűjtőneve, melyeknek a képlete C40H56. A karotin egy narancssárga színű pigment, mely a fotoszintézisben is nagy szerepet játszik. A karotin adja a sárgarépa illetve sok más zöldség és gyümölcs narancssárga színét. Innen a neve is: a carota latinul sárgarépát jelent.[1] Élelmiszer-adalékanyagként a narancssárga, vitamindús élelmiszerekben, csakúgy mint a vitaminkészítményekben nagy valószínűséggel megtalálható E160a néven.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/BetaCarotene-3d.png/640px-BetaCarotene-3d.png)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/CarrotDiversityLg.jpg/640px-CarrotDiversityLg.jpg)
Kémiailag a karotin terpén, nyolc darab izoprén egységből biokémiai úton szintetizálható. Két fő formája van, melyet a görög ábécé betűivel jelölünk: alfa-karotin (α-karotin) és béta-karotin (β-karotin). Létezik továbbá gamma-, delta- és epszilon- (γ, δ és ε-karotin) változata is. A béta-karotin két fő retinil csoportból áll, és a vékonybélben található, a bélbolyhok által kiválasztott emésztőnedvben található béta-karotin dioxigenáz bontja le retinollá, mely az A-vitamin egyik formája. A fölösleges karotint a máj tárolja, és szükség esetén A-vitaminná alakítja.