hercegi állam From Wikipedia, the free encyclopedia
Karán állam (Urdu: ریاست خاران) egy önálló hercegi állam volt, amely vazallusi szövetségben állt Brit Indiával, míg a britek el nem hagyták az Indiai szubkontinenst 1947 augusztusában. 1948 márciusáig, mikor utolsó uralkodója aláírta a Pakisztánhoz való Csatlakozási szerződést, teljesen független volt, megtartva belső önkormányzatát. 1955-ben Karán beolvadt Pakisztánba.
Karán | |||
Pakisztán hercegi állama | |||
1697 – 1955 | |||
| |||
Karán kiemelve Pakisztán térképén | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Karán | ||
Terület | 48 051 km² | ||
Népesség | 27 738 (1921)[1] fő | ||
Hivatalos nyelvek | beludzs, brahui, perzsa | ||
Vallás | moszlim | ||
Kormányzat | |||
Államforma | monarchia | ||
Uralkodó | Mir Abbász kán (első) Mir Habibula kán (utolsó) | ||
Dinasztia | Nauservani | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karán témájú médiaállományokat. |
A terület, amely egykor az ország területét képezte, ma Beludzsisztán tartomány része Délnyugat-Pakisztánban.
Karán államot 1697 körül alapították, mint Kalat hűbéres államát, és az is maradt 1940-ig. Függetlenségét Kalattól csak 1940-ben nyerte el, 1948. március 17-én Karán csatlakozott Pakisztánhoz, majd 1952. október 3-án a Beludzsisztáni államszövetséghez. Mir Habibula Nuservani a Pakisztánhoz való csatlakozáskor ezt mondta:
Kalat nem jogosult hogy döntsön Karán sorsáról. Ez úton bejelentjük a Pakisztánhoz való csatlakozásunkat ,és hogy nem tűrjük tovább Kalat uralkodó elitjének hogy beavatkozzon ügyeinkbe.
Az államot 1955. október 14-én feloszlatták, amikor is Pakisztán nyugati térségének nagy része egyesült Nyugat-Pakisztán tartományban. Mikor 1970-ben feloszlatták a tartományt, a korábbi Karán állam területe Karáni térség néven újjászerveződött és Beludzsisztán tartomány része lett.
A Nauservani (نوشیروانی) családot tartják Karán és Vasuk navábjainak. Beludzsisztán egyik köztiszteletben álló családja, a Nauservani család két ágra oszlik: az egyiket Karán navábjai a másikat Makrán szardárjai képviselik. Az állam lakosságát többségében beludzs törzsek alkották, néhány brahui szórvánnyal. Az ország lakosainak száma 1921-ben 27 738, 1951-ben pedig 33 833 volt.[1][2]
Karán örökletes uralkodói a mir címet viselték 1680 és 1850 között, 1850 és 1909 között kánoknak címezték magukat, 1909 és 1911 között kán szahib volt a címük, 1911 és 1919 között szardárok voltak, 1919-től 1921-ig szardár bahádurok, majd végül 1921-től navábok. Karán uralkodóit nem illette ágyúlövés.[3]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.