Künoszargesz
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Künoszargesz (Κυνόσαργες) ókori gümnaszion volt Athén falain kívül, amelyet a cinikus filozófia szülőhelyének tekint a bölcselettudomány.[1]
| Künoszargesz | |
 | |
| Az antik Athén egy 1784-es térképen. A Künoszargesz a jobb felső sarokban látható, Arisztotelész iskolája, a Lükeion felett | |
| Település | Athén község |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Künoszargesz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 57′ 60″, k. h. 23° 43′ 58″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Künoszargesz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az elnevezés magyar jelentése: fürge kutya. Az antik szerzők által megőrzött legenda szerint a gümnaszion egy kutyáról kapta a nevét, amelyik elcsente az áldozati húst Héraklész szentélyéből.
A Künoszargesz Athén falain kívül, az Ilisszosz folyó déli partján volt, és olyan athéniak látogatták, akiknek csak az egyik szülőjük rendelkezett teljes polgárjoggal.[2] Kiemelkedik közülük Themisztoklész, a későbbi szalamiszi győző, aki rábeszélt néhány nemesi származású athéni ifjút, hogy ebben a gümnaszionban eddzék magukat, így tüntetve el a különbséget a bennszülöttek és idegen származásúak között. Az anekdota szerint Themisztoklész kifejezetten elegáns hellyé változtatta a sznob ifjak között a városszéli gümnasziont.[3] A tornacsarnok is azért állt Héraklész védelme alatt, mert halandó anyja miatt ő sem volt teljes jogú istenség.[4]
A Künoszargesz valószínűleg egy nagy nyitott terület volt, amelyet különböző célokra használtak. A régi szerzők feljegyzéseiben megemlítik mint a testedzés és a filozófiai diskurzusok helyszínét, vallási szertartások és katonai gyakorlatok helyét, az Athént i. e. 200-ban megostromló makedón csapatok táborát, lovas tevékenységre alkalmas, illetve megművelésre bérbe adott földterületet.
Egyes vélekedések szerint ennek a területnek, intézménynek a nevéből, pontosabban a kutya szóból ered a cinikus elnevezés. Ezen a helyen tanított az i. e. 4. században Antiszthenész, akit a filozófiatörténet a cinikus iskola megteremtőjének tekint. Antiszthenész maga sem volt teljes jogú athéni polgár, ugyanis anyja thrák származású volt.
Az antik szerzők feljegyzéséből az tűnik ki, hogy a gümnaszionban folyó oktatás nem érte el a szervezettségnek azt a fokát, mint Platón vagy Arisztotelész intézményében. Ennek oka elsősorban a cinikus filozófia gyakorlati, személyes példamutatásra épülő jellegében keresendő. Antiszthenész mestere, Szókratész halála után, i. e. 399 környékén kezdett tanítani a Künoszargeszben. Az ókori gondolkodók életrajzírója, Diogenész Laertiosz szerint szinopei Diogenész is eljárt a gümnaszionba.[5]
- Szinopei Diogenész azt kérte, hogy vessék le a Künoszargészhez közeli hídról, amikor már közelít halála órája[5]
- Lovaglás közben itt törte el a kulcscsontját Andoszidosz, a szónok[5]
- A Marathóni csata után a perzsa flotta Phaléronig nyomult előre, hogy megkísérelje a partraszállást, de az athéniaknak ezt sikerült megakadályozniuk azzal, hogy a Künoszargesz Héraklész-szentélyénél vertek tábort[6]
- Az i.e. 4. században komédiások alkalmi összejöveteleinek volt a helyszíne, akik később olyan hírnévre tettek szert, hogy II. Philipposz makedón uralkodó komoly pénzt fizetett nekik élceik írásos változatáért[5]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
