![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Iodate_anion.svg/langhu-640px-Iodate_anion.svg.png&w=640&q=50)
Jodát
From Wikipedia, the free encyclopedia
A jodát a jódsav konjugált bázisa,[1] trigonális piramisos szerkezetű anion, képlete IO3−. A jodátok erős, bár a klorátoknál vagy bromátoknál kevésbé erélyes oxidálószerek. Stabil vegyületek, de éghető anyaggal keverve ütésre érzékenyek és könnyen felrobbanhatnak.[2]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Iodate_anion.svg/320px-Iodate_anion.svg.png)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Iodate-3D-vdW.png/640px-Iodate-3D-vdW.png)
A jodátokat perjodátok tioéteres redukciójával lehet előállítani, a reakcióban melléktermékként szulfoxid keletkezik.[3]
Pár jodát: nátrium-jodát (NaIO3), ezüst-jodát (AgIO3), kalcium-jodát (Ca(IO3)2).
A jodátokból savas környezetben jódsav keletkezik.[4][5]
A kálium-hidrogénjodát KH(IO3)2 a jódsav savanyú sója. A hidrogén-jodátok létezése arra utal, hogy a jódsav dimer jellegű is lehet.
A jodátok a természetben megtalálhatók a chilei salétromban, a hínárban és a tengeri moszatban.
A jódozott konyhasóban nátrium- és kálium-jodát található, melyet golyva megelőzésére fogyasztanak,[6] a jód ugyanis a pajzsmirigy fontos hormonjának, a tiroxinnak az alkotórésze.