Japán földrajza
From Wikipedia, the free encyclopedia
Japán az ázsiai kontinens keleti partjainál fekvő szigetország, amely a Japán-szigetek négy nagy és számos kisebb szigetén, valamint a környező szigetcsoportokon terül el.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
Japán | |
Japán műholdképe | |
é. sz. 35°, k. h. 136°35, 136 | |
Kontinens | Ázsia |
Szubrégió | Kelet-Ázsia |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 62. |
Teljes terület | 377 944 km² |
Partvonal | 29 751 km |
Szárazföldi határ | 0 km |
Környező országok | szárazföldön nem rendelkezik szomszédos országgal |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Fudzsi, 3776 m |
Legalacsonyabb pont | Csendes-óceán, 0 m |
Leghosszabb folyó | Shinano-folyó, 367 km |
Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Biva-tó, 672 km² |
Használatban levő terület | |
Megművelhető terület | 11,5 % |
Állandó termőföld | 1 % |
Egyéb terület | 87,5 % |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | a mérsékelt öv éghajlatai |
Domborzat | többnyire hegyvidék |
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán témájú médiaállományokat. |
Négy tektonikus lemez találkozásánál fekszik, ezért területén jelentős a geológiai aktivitás, számos vulkán található rajta, gyakoriak a földrengések és előfordulnak az általuk kiváltott cunamik is. Területének nagy része hegyvidék, ezért a lakosság elhelyezkedése egyenlőtlen, inkább a partvidéki síkságokra koncentrálódik, ahol a világ egyik legurbanizáltabb zónáját, a Tokiótól Fukuokáig húzódó japán megalopoliszt hozták létre.
Éghajlata változatos, északon kontinentális, déli-délnyugati részein nedves szubtrópusi. A szigeteken belül nagyok a tengerszint fölötti magasságkülönbségek is, ami a klímaeltérésekkel párosulva gazdag növény-és állatvilág kialakulását tette lehetővé.
Az országot közigazgatásilag 47 prefektúrára és mintegy 1800 önkormányzatra osztják.