![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/China_Tibet_Autonomous_Region_rel_location_map.svg/langhu-640px-China_Tibet_Autonomous_Region_rel_location_map.svg.png&w=640&q=50)
Jamdok-tó
tibeti szent tó / From Wikipedia, the free encyclopedia
Jamdok-tó (tibeti írással ཡར་འབྲོག་གཡུ་མཚོ་, irodalmi tibeti átírással jar-brog-gaju-mcho) egyike a három legnagyobb tibeti szent tónak.[1] Több mint 72 kilométer hosszú. A tavat hófödte hegyek veszik körül, vizét számos kisebb patak táplálja. A vízfelesleg a tó nyugati végén távozik. A tó területe 638 km², mélysége ismeretlen. Formája legyező alakú, a déli rész szélesebb, észak felé összeszűkül. A hegyvidéki tópart erősen tagolt, számos öböl, öblöcske található itt. A tó télen befagy.[2]
![]() | Ebben a szócikkben a tibeti nevek magyaros átírásban szerepelnek. |
Jamdok-tó | |
![]() | |
Ország(ok) | ![]() |
Hely | Tibet |
Vízgyűjtő terület | 9940 km2 |
Hosszúság | 72 km |
Felszíni terület | 638 km2 |
Tszf. magasság | 4440 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jamdok-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A tó nyugati végétől mintegy 90 kilométerre fekszik a tibeti Gyance. A tartomány fővárosa, Lhásza innen 100 kilométerre északkeletre található.[3] A helyi mitológia szerint a tó egy istennő megjelenési formája.
A tó nyugati végén, Pai-ti falu mellett található Tibet legnagyobb erőműve, amely 1996 óta üzemel.[4]