János vitéz
Petőfi Sándor 1844-ben írt elbeszélő költeménye / From Wikipedia, the free encyclopedia
A János vitéz Petőfi Sándor 1844-ben írt, 370 négysoros versszakból álló verses meséje, irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költeménye.
Ez a szócikk Petőfi Sándor elbeszélő költeményéről szól. Hasonló címmel lásd még: János vitéz (egyértelműsítő lap). |
János vitéz | |
Az első kiadás (1845. március 6.) eredeti borítója, Kiadója Vahot Imre volt, a kőmetszetet Grimm Vince készítette, ahogy a mű többi rajzait is.[2] | |
Szerző | Petőfi Sándor |
Eredeti cím | János vitéz |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Műfaj | elbeszélő költemény |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1845. március 6.[3] |
Média típusa | könyv |
Külső hivatkozások | |
A könyv a MEK-ben | |
A Wikimédia Commons tartalmaz János vitéz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az elbeszélő költemény átmeneti műfaj. Rímes-ritmikus szöveg, amely a versekre jellemző, ugyanakkor történetet mond el, amely általában távol áll az inkább élményt, érzést kifejező költeményektől. Egyszerre lírai és epikus jellegű. A János vitéznek mind a története, mind a költői kifejezésmódja kiemelkedő értéket képvisel irodalmunkban. Meseszámok: 3,1,7,12,100.
Verselése: ütemhangsúlyos, négyütemű felező tizenkettes. Rímei páros rímek (a,a,b,b).
A szerkezetében öt fordulópont figyelhető meg: Jancsi és Iluska elválik egymástól, Jancsi beáll katonának, majd a János vitéz nevet kapja. Szomorúan szembesül vele, hogy Iluska meghalt, és végül eljut Tündérországba.
A művet Kosztolányi Dezső a „magyar Odüsszeiá”-nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász, Tündérország királyává válik.
A János vitéz a szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, a megpróbáltatásokon. A cselekményben a valószerű falusi életkép keveredik a népmesei motívumokkal (az árva fiú világgá megy, próbatételeken megy keresztül, kitalált lényekkel találkozik (boszorkányok, griffmadár, óriások) stb.). A falu és a pusztaság Petőfi által megélt világ, azt elhagyva kezdődik a mese. A főhősre útján nem csak szellemi és fizikai kihívások várnak, de jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutnia. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik, ahol örökké uralkodnak. A mesei részben mindenki eszményítve jelenik meg. A költő alapvetően mindenkit jónak lát, a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, az erényesek pedig a megérdemelt jutalmat. Petőfi a nép - az egyszerű emberek - számára írta a verset, ezért lett a népmese a vers mintája.