![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Alighieri_-_Divina_Commedia%252C_Nel_mille_quatro_cento_septe_et_due_nel_quarto_mese_adi_cinque_et_sei_-_2384293_id00022000_Scan00006.jpg/640px-Alighieri_-_Divina_Commedia%252C_Nel_mille_quatro_cento_septe_et_due_nel_quarto_mese_adi_cinque_et_sei_-_2384293_id00022000_Scan00006.jpg&w=640&q=50)
Isteni színjáték
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Isteni színjáték (olaszul: Divina Commedia) Dante Alighieri elbeszélő költeménye, amelyen 1307-től egészen 1321-ben bekövetkezett haláláig dolgozott. Az isteni jelző eredetileg nem része a címnek, ezt Boccaccio tette hozzá.[1][2] A Commedia címet maga a szerző a következőképpen indokolta: „A komédia a költői elbeszélés egy neme, mely minden egyébtől különbözik; anyagát illetőleg abban különbözik a tragédiától, hogy emez eleinte csodálatos és nyugodt folyású, végén szennyes, borzadalmas; a komédia ellenben valami visszással kezdődik és boldogan végződik. Hasonlóképp különböznek az előadás módjában is: a tragédia magasztos, fenséges hangon szól, a komédia egyszerű, alázatos hangon”.[3]
Isteni színjáték | |
![]() | |
„Comincia la Comedia”, 1472 | |
Szerző | Dante Alighieri |
Eredeti cím | Divina Commedia |
Megírásának időpontja | 1307–1321 |
Nyelv | toszkán |
Témakör | Dante utazása a túlvilágon |
Műfaj | elbeszélő költemény |
Versmérték | Terzina |
Részei | Pokol Purgatórium Paradicsom |
Kiadás | |
Magyar kiadás | több kiadás (pl. Dante Alighieri: Isteni színjáték, Akkord Kiadó, Budapest, ISBN 963-8396-90-3, 543 p) |
Külső hivatkozás | külső hivatkozás |
![]() A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Isteni színjáték témában. | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Isteni színjáték témájú médiaállományokat. |
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/Dante_Domenico_di_Michelino_Duomo_Florence.jpg/640px-Dante_Domenico_di_Michelino_Duomo_Florence.jpg)
A mű a maga egészében csak a költő halála után lett ismeretessé; életében csak egyes énekeit ismerték. De mihelyt Dante fiai a legelső teljes példányt közzétették, száz meg száz másolatban terjedt el az egész világon; a könyvnyomtatás feltalálása után pedig egyike volt a legelőször és legtöbbször sokszorosított könyveknek.[3] Többek szerint a világirodalom legnagyobb költeménye,[4][5] a három legnagyobb vallásos eposz egyike,[6] vagy legalábbis a középkor legnagyobb allegorikus alkotása.[7]