Intel

Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket.^[2] A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Intel Corporation
Típus	Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC)
Alapítva	Mountain View, Kalifornia, USA (1968-07-18)[1]
Székhely	Santa Clara, Kalifornia
Vezetők	Pat Gelsinger, CEO
Alapító	Robert Noyce Gordon Moore Andrew Grove
Iparág	félvezetőipar villamosipar
Forma	Delaware corporation
Termékek	Mikroprocesszorok Alaplapok, Flash memóriák, SSD-k, Integrált videokártyák, videókártyák, Chipkészletek
Árbevétel	54,2 milliárd dollár (2023)
Profit	1,7 milliárd dollár (2023)
Alkalmazottak száma	131 900 fő (2022)
Leányvállalatai	Intel Ireland Intel Capital Wind River Systems Havok McAfee Virtutech Intel (Germany) Intel (India) Intel Israel Mobileye Intel Architecture Labs
Tőzsde	NASDAQ Hong Kong Exchanges And Clearing Ltd
Intel Corporation Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″37.3881, -121.964
Az Intel Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Intel Corporation témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Áttekintés

Andy Grove, Robert Noyce és Gordon Moore 1978-ban, a 8086-os processzor egy sablonjával

1968-ban, miután magyar kollégájukkal, Gróf Andrással, alias Andrew Grove-val, otthagyták a Fairchild Semiconductor International vállalatot, az integrált áramkörök majdani egyik megalkotója, Robert Noyce, fizikus, valamint –a leginkább a róla később elnevezett törvényről (Moore-törvény) ismertté vált– Gordon Moore, fizikus, kémikus, megalapították az Intel Corporationt. Az alapításkor Grove a cég első, nem társtulajdonos vezetője lett. A vállalat elindításában, már Grove hívásának eleget téve, negyedikként,a korábban szintén Fairchild Semiconductoros, magyar Vadász László, Leslie L. Vadász vett még részt.^[3][4][5] Az alapításkor Vadász, és az őt az új céghez magával vívő Grove lettek a cég első, nem tulajdonos dolgozói. Grove 1979-re az Intel elnöke, 1987-re az ügyvezető igazgatója, míg 1997-re és az elnök-vezérigazgatója lett. 1998 májusában lemondott vezérigazgatói tisztségéről, mivel prosztata rákot diagnosztizáltak nála néhány évvel korábban, ugyanakkor 2004 novemberéig az igazgatóság elnöke maradt.^[6] Vadász, a vállalat egykor – a fentiek szerint – negyediknek belépett alkalmazottja 2003-ban, mint a cég ügyvezető alelnöke, vonult vissza.^[7][8] Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Mindkét, az 1956-os forradalom után az USA-ba menekült magyar mérnök azon munkálkodott – elképesztő sikerrel –, hogy az Intel nagy ,nemzetközi céggé nője ki magát.^[9][10]

A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.

Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, mivel az angol nyelvben hasonlít a more noise ("több zaj")-ra, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).

Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).

Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videokártya-gyártó nVidiával is.

Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).

Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el sikereket.

Az Intel mikroprocesszorai

• 4004: Az Intel 1971. november 15-én jelentette meg első 4 bites mikroprocesszorát. Ez volt a világon elsőként forgalomba kerülő egycsipes mikroprocesszor. Eredetileg ugyan számológépekhez tervezték, de a 4004-es más alkalmazásokban is megjelent, átvéve az egyszerű logikai csipek helyét.
• 4040: Az Intel 4004 továbbfejlesztése.
• 8008: 1972-ben mutatták be az eredetileg 1201 néven futó processzort, ami a Computer Terminal Corporation megbízásából készült, a Datapoint 2200 nevű programozható terminálhoz. Ez volt az első 8 bites CPU, ami 3300 tranzisztort tartalmazott, melyeknek 0,5–0,8 MHz között volt a működési frekvenciájuk.
• 8080: 1974-ben megjelent 8 bites mikroprocesszor. Sokszor úgy emlegetik, mint az első igazán használható mikroprocesszor. Órajele 2 MHz.
• 8085: 1977 közepén jelent meg a 8085. Az elnevezésben az 5 arra utal, hogy a 8080 által igényelt +12V helyett már csak +5V-ra volt szükség.
• 8086: 1978-ban megjelent 16 bites mikroprocesszora az x86 architektúra első példánya. 20 bites címbusza volt, 1 Mb memória megcímezéséhez. 4,77–10 MHz közötti órajeleken működött.
• 8088: Ez volt az eredeti IBM PC mikroprocesszora, 4,77 MHz órajellel.
• 80186: 1982. Mikrokontroller, a 8086 beágyazott rendszerekbe szánt utódja.
• Intel iAPX 432
• 80286
• 80386
• 80486
• Pentium I
• Pentium Overdrive
• Pentium Pro
• Pentium II
• Pentium II Overdrive
• Celeron
• Pentium III
• Pentium 4
• Pentium M
• Celeron M
• Intel Core
• Intel Pentium Dual-Core
• Itanium
• Xeon
• Pentium D
• Intel Core 2
• Intel Atom
• XScale (StrongARM): Az Intel ARM architektúrájú processzora.
• Intel Core i3
• Intel Core i5
• Intel Core i7
• Intel Core M
• Intel Core i9

Az Intel kiterjesztései

• IA-32
• IA-64
• IA-32e

Lásd még

• Linpus Moblin
• MeeGo

További információk

• Hivatalos weboldal

Jegyzetek

1. Company Facts. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
2. Intel 2007 Annual Report. Intel, 2007 (Hozzáférés: 2011. július 6.)
3. Intel Online Museum: Corporate Timeline. Intel Museum. Intel. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
4. Silicon Genesis: Arthur Rock. Stanford University. [2012. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
5. Mihály, Dr Sipos: Elektronet Online - 75 éves az Intel alapítója, Andrew Growe azaz Gróf András (hu-HU nyelven). www.elektro-net.hu. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
6. Andrew S. Grove 1936 – 2016 (angol nyelven). Intel Corporation, 2016. március 21. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)
7. Nyugdíjba vonul Leslie Vadasz, az Intel egyik alapítója (magyar nyelven). HWSW. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
8. Sg.hu - Visszavonul Leslie Vadász, az Intel úttörője. Sg.hu, 2003. április 19. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
9. StackPath. www.industryweek.com. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
10. A kicsivel is beérte - Andrew S. Grove (1936–2016) (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2016. április 17. (Hozzáférés: 2020. február 20.)

• Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap