![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Venn1011.svg/langhu-640px-Venn1011.svg.png&w=640&q=50)
Implikáció
logikai művelet / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az implikáció, kondicionális vagy szubjunkció logikai művelet, használjuk a matematikai logikában, informatikában. Két állítást kapcsol össze, és jelentése a ha, akkor nyelvi kifejezéshez áll közel. Példa: Ha esik az eső, akkor az út vizes. Az implikáció a logikában nem fordítható meg, visszafelé a következtetés nem érvényes. Így például nem lehet arra következtetni az előző állításból, hogy ha vizes az utca, akkor esik az eső. A nyelvben a Ha, akkor szavakkal összekapcsolt mondatoknak gyakran más logikai művelet felel meg, ahol a következtetés visszafelé is érvényes: az ekvivalencia, más néven bikondicionális. A két művelet közötti különbségről hosszabban a bikondicionális cikkünkben írunk.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Venn1011.svg/320px-Venn1011.svg.png)
Klasszikusan
![A → B](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Venn1011.svg/40px-Venn1011.svg.png)
![¬A](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Venn1010.svg/40px-Venn1010.svg.png)
![B](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Venn0011.svg/40px-Venn0011.svg.png)
Különbséget kell tenni a logikai és a metanyelvi implikáció között. A metanyelvi implikáció két állításról tesz kijelentést, Például: Az „Esik az eső.” állítás implikálja a „Vizes az utca.” állítást. A kettő közötti kapcsolat az, hogy az egyik akkor és csak akkor igaz, hogyha a másik is. Az implikáció feltétlenül nem jelent oksági kapcsolatot, anélkül is fennállhat.
Félreértésekhez vezet, hogy a hamis előtag implikál bármilyen utótagot. Így például a „Ha , akkor az ember halhatatlan.” mondat igaz, de mindkét tagja hamis. Az implikáció igaz voltából nem lehet következtetni az utótag igaz voltára. Ez a materiális implikáció paradoxona.