![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/HST_SN_1987A_20th_anniversary.jpg/640px-HST_SN_1987A_20th_anniversary.jpg&w=640&q=50)
II típusú szupernóva
From Wikipedia, the free encyclopedia
A II típusú szupernóva olyan szupernóva, melynek színképében kimutathatóak a hidrogén színképvonalai. Nagy (a Nap tömegének legalább nyolc-kilencszeresét elérő) tömegű csillagok végső robbanása, miután kifogytak nukleáris tüzelőanyagukból. Abszolút fényességük mintegy tizede az Ia típusú szupernóvákénak. Hasonlóan az Ib és Ic típusú szupernóvákhoz, a II típusú szupernóvák is nagyméretű csillagok, melyek kezdeti tömege meghaladja a 8 naptömeget, magjának összeroppanását kísérik. A folyamat eredményeképpen egy kompakt objektum, neutroncsillag, pulzár (~8-20 naptömegű csillag robbanása esetén), fekete lyuk (~20 naptömegnél nehezebb csillag robbanása esetén) vagy magnetár (igen gyorsan forgó csillag robbanása esetén) keletkezhet.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/HST_SN_1987A_20th_anniversary.jpg/640px-HST_SN_1987A_20th_anniversary.jpg)
Ellentétben az Ib és Ic típusú szupernóvákkal, a II típus esetén több esetben sikerült (utólag, a szupernóva környékéről korábban készült felvételek átvizsgálásával) azonosítani a progenitort, azaz a robbanást kiváltó csillagot. Ilyen szupernóvákat utólag, igen nagy távolságban (akár 9 milliárd fényévre) is sikerült azonosítani, régebbi felvételek újrafeldolgozásával és összehasonlításával.[2]