II. Margit dán királynő
Dánia királynője / From Wikipedia, the free encyclopedia
II. Margit (teljes születési nevén dánul: Margrethe Alexandrine Þórhildur Ingrid; Koppenhága, 1940. április 16. –) Dánia királynője és a Dán Védelmi erők főparancsnoka 1972–2024 között.
A „Margit dán királynő” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: I. Margit dán királynő. |
II. Margit | |
Dánia királynője | |
Uralkodási ideje | |
1972. január 14. – 2024. január 14. | |
Elődje | IX. Frigyes |
Utódja | X. Frigyes |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Glücksburg |
Született | 1940. április 16. (84 éves) Koppenhága |
Édesapja | IX. Frigyes dán király |
Édesanyja | Svédországi Ingrid |
Testvére(i) | Benedikta királyi hercegnő Anna-Mária görög királyné |
Házastársa | Henri de Laborde de Monpezat herceg |
Gyermekei | X. Frigyes dán király Joakim herceg |
Vallás | evangélikus |
II. Margit aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Margit témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1940-ben született IX. Frigyes dán király és Ingrid királyné legidősebb gyermekeként. 1953-ban lett apja örököse, amikor is egy alkotmánymódosítással lehetővé tették a trónöröklést női ágon. Végül apja 1972 januárjában bekövetkezett halála után foglalta el a trónt, amivel ő lett Dánia második női uralkodója I. Margit, a skandináv királyságok kalmari unió idején való királynője után. 1967-ben házasságra lépett Henri de Laborde de Monpezat francia gróffal, akitől két fia született: Frigyes dán király és Joakim herceg.
A királynő ismert régészet iránti szenvedélyéről: számos ásatáson vett már részt, többek között Olaszországban, Egyiptomban, hazájában, és Dél-Amerikában is.[1] Ezt a szenvedélyét nagyapjától, VI. Gusztáv Adolf svéd királytól örökölte, akivel 1962-ben közösen is részt vettek egy régészeti feltáráson Etruriában.[2]
Margit királynő ezidáig[mikor?] 42 hivatalos állami látogatást fogadott, ő maga pedig 55 külföldi állami látogatáson vett részt.[3][4] Többek között személyének is köszönhető, hogy a monarchia támogatottsága hazájában folyamatosan magas, 82% körüli, ahogyan személyes népszerűségi indexe is.[2][5]
II. Erzsébet brit királynő 2022. szeptember 8-i halála óta ő volt a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő női államfője. 2023. december 31-i szilveszteri beszéde részeként bejelentette, hogy trónra lépésének 52. évfordulóján, 2024. január 14-én lemond a trónról, amellyel a hivatalos feladatok fiára, Frigyes trónörökösre szállnak át.[6] A lemondás után is megtartja az „Őfelsége” (Hendes Majestæt) címet.[7]