I. Lajos (Luís I.) (teljes nevén: Luís Filipe Maria Fernando Pedro de Alcântara António Miguel Rafael Gabriel Gonzaga Xavier Francisco de Assis João Augusto Júlio Valfando de Saxe-Coburgo-Gotha e Bragança) (Lisszabon, 1838. október 31.Cascais, 1889. október 19.) Portugália királya.

Gyors adatok
I. Lajos

Portugál Királyság királya
Uralkodási ideje
1861 1889
ElődjeV. Péter portugál király
UtódjaI. Károly portugál király
Életrajzi adatok
UralkodóházBragança-ház
Született1838. október 31.
Lisszabon
Elhunyt1889. október 19. (50 évesen)
Cascais
NyughelyeMonastery of São Vicente de Fora
ÉdesapjaII. Ferdinánd portugál király
ÉdesanyjaII. Mária portugál királynő
Testvére(i)
HázastársaMária Pia portugál királyné
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Bezárás

Élete

Szász-Coburg-Koháry Ferdinánd herceg és II. Mária második gyermeke. Bátyjának, V. Péternek halála után 1861. november 11-én jutott a trónra. Lajos király bátyjához hasonlóan sikertelenül lépett fel az országában zajló pártharcok ellen. Folyamatos kormányváltásokat nézett végig. 1870-ben Saldanha megbuktatta Loulé herceget, de alig egy évvel később kénytelen volt ő is átadni bársonyszékét Fontes Pereira de Mellónak, aki kisebb megszakításokkal ugyan, de 1886-ig állt a kormány élén. Melló olyannyira népszerűvé tette Lajos királyt, hogy Népszerű Lajosként említik a korabeli leírások. Újjászervezte a hadsereget, vasutakat építtetett, kiterjesztette a választójogot, valamint új polgári és büntető törvénykönyvet szerkesztett. Egyedül az ország pénzügyi gondjain nem tudott enyhíteni. Mindezek ellenére Mellónak a gyarmatok ügyeire is maradt ideje. Sok nehézség leküzdése után végül átadta helyét Luciano Castro-nak. Ő a németekkel, a franciákkal és a Kongó állammal kötött szerződéseket, amelyek némi veszteséggel ugyan, de véglegesen megállapították a portugál gyarmatok határait.

Családja

1862-ben nőül vette Savoyai Mária Pia olasz királyi hercegnőt (1847–1911), aki két fiút szült neki:

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.