Huelva (tartomány)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Huelva tartomány (spanyolul provincia de Huelva, IPA: [ˈwelβa] ⓘ) közigazgatási egység Spanyolország déli részén, Andalúzia autonóm közösségben. Székhelye Huelva. Több mint 520 000 (2012) lakosának bő 30%-a tartomány nevét adó székhelyen lakik, mely a Costa de la Luz középpontjánál, a Tinto és Odiel folyóknál terül el.
| Huelva tartomány | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Andalúzia | ||
| Rang | Spanyolország közigazgatási beosztása | ||
| Székhely | Huelva | ||
| Irányítószám | 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 525 835 fő (2021)[1] | ||
| Népsűrűség | 51,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10 148 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 37° 40′, ny. h. 7° 00′ | |||
.svg) | |||
| Huelva tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huelva tartomány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Huelva tartomány Andalúzia legnyugatibb tartománya. Területe 10 128 km². Északról Badajoz tartomány (Extremadura autonóm közösség), keletről Sevilla tartomány (Andalúzia), délről az Atlanti-óceán, nyugatról pedig Faro és Beja kerület (Portugália) határolja. Keleti határán a Guadiamar völgye fut, nyugatról, Portugália felől pedig az Ibériai-félsziget leghosszabb folyója a Guadiana a határfolyó.
A déli része, a Costa de la Luz és a part menti terület síkvidék, nyugatról, a Guadiana mögül azonban az Ibériai-középhegység Dél-Portugál Zónája, a Sierra Morena nyúlik át területére és veszi körbe El Picótól kezdve észak-északkelet felől. (E terület a Pulo do Lobo, és egy zuhatagról kapta a nevét.)
A Tinto és Odiel folyók összefolyásánál lévő torkolat páratlanul biztonságos és jó fekvéséről tanúskodik Kolumbusz emlékhelye, melytől keletre a Guadiamar folyóig tart az UNESCO világörökség Doñana Nemzeti Park, Európa egyik legfontosabb természeti rezervátuma.
Domborzati térkép
Folyók
A Gibraltári-szoros közelében lévő, röghegyi barlangokkal, folyókkal sűrűn ellátott tartomány ideális hely volt már az utolsó eljegesedési maximum előtt is az embernek, bár eddig főleg, mint az Ibériai-félsziget nagy részében az epi-gravetti korszak leletei kerültek elő. Az Odiel és Tinto közötti ősi közlekedőút minden településén láthatók azonban a megalitikus temetkezési helyek (dolmenek) és más epi-gravetti leletek, ez egészen a tartesszoszi kultúráig végigkövethető. A föníciaiak Baal erődjének hívták a székhelyet, innen alakult ki a melléknévként mai napig használt Onuba és Osonuba (ma a portugál Faro (am. világítótorony) név is. Ezen a néven Huelva város és Niebla a mór időkben is megőrizte jelentőségét.
Amerika felfedezése után azonnal bekövetkezett az arany és más fémek hatalmas importja a Cádizi-öbölbe, ám leáldozott a gyarmati időknek és miután Spanyolország kiesett a világ legfejlettebb gazdaságai köréből, ismét el kellett indulnia a belföldi iparosodás útján. A Riotinto és más cégekben megnyilvánuló angol befektetők alapvető részévé váltak a területnek. A spanyol polgárháborút követő több évtizedes diktatúra nem segítette a gazdaság versenyképes fejlődését, ezt is érinti az 1956-ban Nobel-díjat nyert Juan Ramón Jiménez költészete.
A gazdaság modernizálása például a vegyiparban vagy a mezőgazdaságban csak az 1960-as évek végén tudott lassan-lassan megindulni. A diktatúra után évtizedben lassan-lassan megindult Spanyolország európai integrációja és ez jót tett a külkereskedelemnek. A vízi forgalom mellett fontos, hogy a régiók közötti utak is folyamatosan fejlődnek például a Lisszabon-Sevilla-Mérida háromszögben új híd épült a Chanza folyón, és Zalamea la Real felől is pótlásra kerül az a gyorsforgalmi út, ami végső soron közvetlenebbül az E90-re köti a tartományt.
Az elmúlt években a Costa de la Luz és az olcsó repülés népszerűsége (Sevilla, Faro) megnőtt, így főleg a székhely és a Guadiana között az olyan helyeken, mint Isla Cristina, vagy Ayamonte növekedésnek indult az idegenforgalom.
A tartomány 6 járásra oszlik.
| Név | Községek száma | Lakosság (fő, 2022) | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) | Székhely |
|---|---|---|---|---|---|
| Costa Occidental járás | 6 | 96.186 | 690,81 | 139 | Lepe |
| Cuenca Minera járás | 7 | 15.180 | 626,21 | 24 | Minas de Ríotinto |
| El Andévalo járás | 15 | 37.870 | 2.503,03 | 15 | Valverde del Camino |
| El Condado járás | 16 | 103.841 | 2.449,90 | 42 | Almonte |
| Metropolitana de Huelva járás | 7 | 237.687 | 850,29 | 280 | Huelva |
| Sierra de Huelva járás | 29 | 37.999 | 3.007,75 | 13 | Aracena |
| Összesen | 80 | 528.763 | 10.127,99 | 52 |
Legnagyobb települések
A következő 14 város lakossága nagyobb tízezer főnél:
| Község | Lakosság (fő, 2022) | |
|---|---|---|
| 1. | Huelva | 141.854 |
| 2. | Lepe | 28.617 |
| 3. | Almonte | 25.448 |
| 4. | Moguer | 22.643 |
| 5. | Aljaraque | 22.078 |
| 6. | Ayamonte | 21.725 |
| 7. | Isla Cristina | 21.523 |
| 8. | Cartaya | 20.717 |
| 9. | Punta Umbría | 16.167 |
| 10. | Bollullos Par del Condado | 14.293 |
| 11. | Gibraleón | 12.930 |
| 12. | Valverde del Camino | 12.721 |
| 13. | Palos de la Frontera | 12.483 |
| 14. | La Palma del Condado | 10.770 |
A legkisebb község Cumbres de Enmedio (Sierra de Huelva járás) 59 lakossal.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Província de Huelva című katalán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
