Horvátország földrajza
Horvátország földrajzi jellemzői / From Wikipedia, the free encyclopedia
Horvátország Közép-Európa és Délkelet-Európa találkozásánál fekszik. Területe 56 594 km², továbbá tartozik 32 068 km²-nyi tengeri terület is. Az ország patkó alakú. Öt országgal határos: Szlovénia (670 km), Magyarország (329 km), Szerbia (252 km), Bosznia-Hercegovina (932 km) és Montenegró (14 km) a szomszédai. Az Adriai-tenger hosszú partvidéke az ország különlegessége.
Horvátország földrajza | |
Horvátország műholdképe | |
é. sz. 45° 15′ 00″, k. h. 15° 28′ 00″45.25, 15.466667 | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Délkelet-Európa |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | Balkán-félsziget |
Teljes terület | 56 594 km² |
Szárazföldi határ | 2 197 km |
Környező országok | Magyarország, Szerbia, Montenegró, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina |
Tengeri terület | 32 068 km |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Dinara, 1831 m |
Leghosszabb folyó | Száva, 562 km |
Használatban levő terület | |
Egyéb jellemzők | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátország földrajza témájú médiaállományokat. |
Éghajlat szempontjából három részre osztható: kontinentális, hegyvidéki és mediterrán.
A Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska) az országi északnyugati és keleti részét foglalja el. A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk.
A Dinári-hegység (Dinaridi) északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával.
A horvát földrajzban Északi-tengerpart és Déli-tengerpart vagy Dalmácia felosztásban tárgyalják (Sjeverno primorje - Južno primorje/Dalmacija). A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget.