Hohe Wand
község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban From Wikipedia, the free encyclopedia
Hohe Wand osztrák község Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 1402 lakosa volt.
| Hohe Wand | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Bécsújhelyvidéki járás | ||
| Irányítószám | 2724 | ||
| Körzethívószám | 02638 | ||
| Forgalmi rendszám | WB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1428 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 450 m | ||
| Terület | 24,6 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′, k. h. 16° 05′ | |||
| Hohe Wand weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hohe Wand témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hohe Wand a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Gutensteini-Alpok keleti részén. Nagyrészt hozzá tartozik a Hohe Wand-hegység és a Hohe Wand-natúrpark. Területének 55,2%-a erdő, 35,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 településrészt és falut egyesít: Gaaden (122 lakos 2020-ban), Maiersdorf (665), Netting (84) és Stollhof (531). A kataszteri közösségek Gaaden, Maiersdorf, Netting és Stollhof.[2]
A környező önkormányzatok: nyugatra Miesenbach, északra Waldegg, északkeletre Markt Piesting, keletre Winzendorf-Muthmannsdorf, délre Willendorf és Höflein an der Hohen Wand.
A község területe a kőkorszak óta lakott. A 19. században itt fedezték fel az i. e. 4 évezredből származó, rézkori ékszerekből és fegyverekből álló stollhofi kincset, amelyben megtalálhatóak Ausztria legrégebbi aranytárgyai is. Az első településmaradványok a vaskori hallstati kultúrához köthetőek. A község települései közül Maiersdorfot 1128-ban, Stollhofot 1147-ben, Nettinget 1239-ben, Gaadent pedig 1377-ben említik először. Közülük a messze legnagyobb Maiersdorf a 16. század végén 40 házból állott. Bécs első (1529) és második (1683) török ostroma alatt a lakosság az erődtemplomban, illetve a hegyek barlangjaiban kereset menedéket; a falvakat a törökök felégették. A napóleoni háborúk alatt 1805-ben és 1809-ben francia katonák rekviráltak. A lakosság elsősorban mezőgazdaságból (a filoxéra megjelenéséig szőlőtermesztésből is) élt, de foglalkoztak szén- és mészégetéssel, vadászattal is, 1830-1967 között pedig szénbánya is működött a hegységben. 1832-ben, 1835-ben és 1866-ban kolerajárvány sújtotta a régiót. 1925-ben Maiersdorfban egy tűzvész 30 házat elpusztított.
Az 1848-as forradalom után megalakulhattak a települési önkormányzatok. 1854-ben Maiersdorf és Netting hozott létre önálló községet. 1879-ben a Muthmannsdorftól, illetve Dreistettentől elszakadó Stollhof és Gaaden önállósodott.
A falvak életében egyre nagyobb szerepet játszott az idegenforgalom. Jelentős fellendülést hozott a Hohe Wandstrasse 1932-ers megépítése és a natúrpark 1969-es megalapítása. 1971-ben Maiersdorf és Stollhof községek Hohe Wand néven egyesültek.
A Hohe Wand-i önkormányzat területén 2020 januárjában 1402 fő élt. A lakosságszám kisebb megszakításokkal 1890 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 94,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,4% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 85,7%-a római katolikusnak, 2,3% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 9,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a községben.
A népesség változása:
| 2016 | 1 445 |
| 2018 | 1 428 |
- a meiersdorfi román-gótikus Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
- a Szt. Engelbert-templom az 1934-ben meggyilkolt Engelbert Dollfuß kancellár emlékére épült
- a helytörténeti és alpesi múzeum
- a Hohe Wand-natúrpark számos kikapcsolódási lehetőséggel
- A település honlapja Archiválva 2020. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 32311 – Hohe Wand Statistik Austria
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
