Hebridák
Szigetcsoport Skócia partjainál / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hebridák kiterjedt, változatos szigetcsoport Skócia partjaitól nyugatra a Kintyre-félszigettől (Cantire-félsziget) a Wrath-fokig[1] mintegy 500 szigettel, amelyek nagy többsége lakatlan.[2] Geológiailag a Brit-szigetek legősibb kőzeteiből áll; a prekambriumi átalakult kőzetek között harmadidőszaki magmatitok fordulnak elő.
Nevüket állítólag a Plinius Naturalis Historiájában előforduló „Hebudes” rontott átiratából kapták; régebben Innis-Gailnak is hívták őket. Teljes területüket a 19/20 század fordulóján 7285 km²-re tették,[3] modern (2019-es) adatok szerint 7186 km² (Külső Hebridák 3056, Belső Hebridák 4130).
A legnagyobbak: