Wikimédia-listaszócikk From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Hainaut-i grófság vagy Hennegaui grófság középkori államalakulat volt, nagyjából a mai belga Hainaut tartomány területén. Történelme során számos alkalommal vesztette el önállóságát és került a szomszédos feudális államalakulatok, mint például a Flamand grófság vagy a Burgundi Hercegség befolyása alá.
A hainaut-i grófok címere
Az alábbi lista tartalmazza az hainaut-i grófok neveit. A cím általában apáról fiúra szállt, a kivételek feltüntetve. A zárójelben lévő évszámok az uralkodás évét jelölik.
956-ban Reginár elfoglalta Brüsszel városát és a környező földeket, amiért Brúnó kölni érsek958-ban a Cseh Királyságba száműzte. Helyére I. Ottó német király a szomszédos Liège grófját, Gottfriedet nevezte ki. Gottfried utóda, Richer gróf, 973-ban halt meg, két testvérét, Werner és Renaud grófokat III. Reginár fiai ölték meg csatában, amikor 973-ban megkísérelték visszafoglalni apjuk birtokait.
Johanna (1205–1244). Balduin lánya, apja részt vett a IV. keresztes hadjáratban és egy bolgár börtönben halt meg. Halálának híre 1206-ban ért el Flandriába és Johanna, apja idősebbik lányaként, örökölte mind Hainaut, mind Flandria grófságát nagybátyja, Fülöp namuri őrgróf régenssége alatt.
II. Margit hainaut-i grófnő (1244–1246, majd 1257–1280), Balduin lánya és Johanna húga. Nővére halála után mindkét trón örökölte, mivel ekkor már mindkét férje halott volt. Az első házasságából származó utódok örökölték Hainaut, míg a másodikból származók Flandria grófságát. IX. Lajos francia király 1246-ban nevezte meg első férjétől, Bouchard d’Avesnes-től származó gyermekét, mint Hainaut grófját. 1278-ban a flamand trónról is lemondott.
II. János uralkodásától a holland oroszlán is szerepelt a címeren a flamand mellett. 1297-ben szerezte meg Hollandia grófja címet
I. János hainaut-i gróf (1246–1257). IX. Lajos francia király döntése értelmében örökölte Hainaut grófságát anyjától. Halála után a grófi cím visszaszállt Margitra.
II. János hainaut-i gróf (1280–1304). Apai nagyanyja halála után 1280-ban örökölte Hainaut grófságát. 1299-ben II. Jan néven örökölte Hollandia grófságát.
II. Margit hainaut-i grófnő (1345–1356). Bátyja, IV. Vilmos halála után örökölte a grófi címet, mint apja legidősebb gyermeke. 1347-ben férje, IV. Lajos bajor herceg, később német-római császár halála után fia, Vilmos örökölte a címeket, de Margit szembe szállt vele. 1354-ben lemondott Holland és Zeeland grófságról, de haláláig Hainaut grófnője maradt.
A bajor származású Wittelsbach család már a bajor címer elemeit is felvette a hainaut-i grófok címerébe
III. Vilmos hainaut-i gróf (1357–1388). 1349-ben V. Vilmos néven anyjától örökölte Hollandia és Zeeland grófságát, aki 1350-ben visszavette ezeket a grófságokat fiától. 1354. december 7-én Vilmos fegyverrel kényszerítette ki anyja lemondását, és anyja halála után, 1357-ben Hainaut grófságát is megkapta.
Jacqueline hainaut-i grófnő (1417–1433). Jó Fülöp burgundi herceg 1428-ban magát Hainaut grófság régensévé nevezte ki és 1433. április 12-én lemondatta Jacqueline-t.
Jó Fülöp és Merész Károly címere, amelyen szerepel Hainaut is, emellett a flamand grófság, valamint Brabant és Limburg hercegségek jelképei is
