halálos ítélet végrehajtását végző személy From Wikipedia, the free encyclopedia
A hóhér, főként a letűnt időkben, a kiszabott halálbüntetést végrehajtó, az elítéltet kivégző hatósági személy elnevezése volt. A foglalkozás magyar elnevezése a Pallas nagy lexikona szerint az elavult német haher szóból származik. A középkorban a hivatásukat végző hóhérok külön társadalmi osztályt képeztek, melynek tagjai csak egymás között házasodhattak, s a foglalkozás apáról fiúra szállt. A mester ismertető jele a vörös palást és széles pallos volt.[1] A modern időkre megváltozott a szakma jellege. Európában a pallosjoggal rendelkező földesuraknak és városoknak az a lehetősége megszűnt, hogy pallosjogukat akasztófa jelezze a birtokuk határán és az Egyesült Államokban is nyomaveszett a települések szélén felállított bitófáknak. A középkori hóhérszakma mesteremberei így lassan eltűntek a modern társadalmakból.
„Az eredetileg ‘karó, oszlop’ jelentésű, bizonytalan eredetű bitó mint ‘hóhér’ csak 1808 óta ismert.” Futaky István: [2] Jónéhány szó keletkezett a börtönszlengben a hóhér foglalkozás művelőjére: masnikötõ; gallérkészítő; mázsamester, vihodár; bogárimre; galóca; majsztró.[3]
Egy élőlény életének, a kivégzés időpontjában hatályos törvények szerint történő jogszerű elvételét, a hóhér általában lefejezés, felakasztás, kerékbetörés stb. formájában hajtotta végre. 1494. június 14-én letartóztattak egy disznót, mert megfojtott és megcsonkított egy bölcsőjében fekvő kisgyereket. A bíróság az igazság érvényesítésének céljából akasztás általi halálra ítélte a börtönben raboskodó sertést.[4] A középkori disznókat egyébként gyakran vádolták meg gyermekgyilkossággal, amiért általában akasztás vagy élve eltemetés büntetést mérték ki a bírák, mintha ember felett ítélkeztek volna.[5]
A máglyahalálra ítélteket gyakran a füst vagy az élve elégés előtt a hóhér fojtotta meg. A hivatalos hatalom, az állam, a király, herceg, helytartó vagy az inkvizíció képviselőjének parancsára.
A hóhérokat és a bakókat legtöbbször vörös csuklyában vagy palásttal és meztelen felsőtesttel, kezükben bárddal vagy pallossal[6] ábrázolták, bár a valóságban nem csak ilyen öltözetben mutatkoztak. A hóhérok foglalkozása visszataszító mesterségnek számított minden időben. A hóhér az őt alkalmazó testülettől fizetést, ruházatot, ellátmányt kapott.
A 17. században az eperjesi igazságszolgáltatás szolgáinak a katonaságnál végzett tevékenységért a következő taksák jártak:
Egy-egy kínzás 1 frt. Hurok vagy lefejezés 12 frt. Lefejezés és megégetés 16 frt. Lefejezés, máglya és kikötés 11 frt. Lefejezés és kézvágás 16 frt. Kerékbetörés és kikötés 18 frt. Akasztottaknak elföltlelése hurokleszedéssel 6 frt. Orr-, fülcsonkítás 6 frt. Bélyegsütés 4 frt. Kegyelemnyeréskor illeték fele Napidíjak 3 frt. A hóhérszemélyzet szállítása katonai teher A kínzottnak orvoslásdíja 24 frt. Impalatio (karóbahúzás) 24 frt. A test felnégyelése 24 frt. Az altest törése keréken 20 frt.[7]
Egy az Osztrák–Magyar Monarchia szolgálatában álló táblabíró részletes leírása így tudósít a korabeli hóhér akasztáskor végzett tevékenységéről:
A kir. ügyész pedig odafordul a hóhérhoz: — Hóhér! teljesítse kötelességét! A hóhér int a pribékeknek, ezek megfogják a halálra ítéltet, a kit még ekkor is bátorít a lelkész, az elítélt fellép (vagy fel léptetik) a zsámoly két lépcsőjén az akasztófa alá, háttal az akasztófára, a két pribék összekötözi kezét-lábát, ezalatt a hóhér felmegy a bitófa hátuljához támasztott létrán s előre hajolva, a kampós szegről lecsüngő kötélhurkot a vádlott nyakába akasztja, a pribékek kiveszik az elítélt lába alól a zsámolyt, a hóhér elkiáltja magát: Le! Ε szóra a pribékek az elítélt bokájára kötött s az oszlop alján levő csigán átvont kötelet meghúzzák, a hóhér az elítélt feje tetejére teszi az egyik tenyerét, a másikkal az állát fogja, az egész fejet előre nyomja, a csigolyából kiemeli a fejet s kitekeri az elítélt nyakát, ezután mindkét kezének négy ujjával az elítélt állát tartja — hogy a nyelv kiöltését megakadályozza —, két hüvelykével pedig a két szemhéját fogja le. Ezalatt a kétoldalt álló pribékek a kötelet folyton húzzák és néhány percz múlva beáll a halál. Ekkor a hóhér leszáll a létráról és a kir. ügyész elé áll: Teljesítettem kötelességemet!
A felvilágosodás gondolkodói az értelmet állították a középpontba és azt követően a halálbüntetés kezdett visszaszorulni a fejlett társadalmakban.
Doktor Kotász! Doktor Kotász!
Az utolsó kivégzést a Szegedi Fegyház és Börtönben 1987-ben, Magyarországon pedig 1988-ban hajtották végre.[8] A modern időkre a hóhér foglalkozás mint mesterség leáldozott, attól függetlenül is, hogy a világ sok országában a mai napig hivatalos törvények és ítéletek alapján még mindig végrehajtanak halálos ítéleteket az állami itéletvégrehajtók.[9] Ezekben az országokban a kivégzések végrehajtása egyre „professzionálisabbá és tudományosabbá” vált a történelem folyamán.[10]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.