Wikimédia-listaszócikk From Wikipedia, the free encyclopedia
Guatemala területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, huszonkét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Antigua Guatemala | |
1979 | |
Kulturális (II)(III)(IV) | |
Hivatkozás: 65 | |
Antiguát spanyol hódítók alapították újra 1543-ban a korábban földcsuszamlások miatt elpusztult települések helyett. A település eredeti neve Santiago de Guatemala volt. Az ezerötszáz méteres tengerszint feletti magasságban elterülő város a spanyol gyarmati építészet egyik legszebb példája. A sakktábla alaprajzú település a régió kulturális, gazdasági, vallási és oktatási központjaként működött, fénykorában hetvenezer lakosa lehetett. Építészetére a nagyszabású koloniális barokk stílus jellemző. Antigua két évszázadon keresztül virágzott majd 1773-ban földrengés pusztította el. Ekkor a főváros átköltözött a mai Guatemalaváros területére. Antigua volt a Guatemalai Királyság spanyol gyarmati kormányának a székhelye és itt alapították az első közép-amerikai egyetemet is 1675-ben. A jelenleg látható épületek a 17. és a 18. századból származnak, egy részük a földrengés következtében ma is romokban áll, köztük kolostorok, paloták és lakóházak. Az utcák egy részét helyreállították és újjáépítették a székesegyházat is. |
Tikal Nemzeti Park | |
1979 | |
Vegyes (I)(III)(IV)(IX)(X) | |
Védett terület: 57 600 ha, hivatkozás: 64 | |
A Guatemala északkeleti részén elterülő Tikal Nemzeti Parkban, a gazdag növény- és állatvilágnak otthont adó esőerdőben található a maja civilizáció egyik legfontosabb központja. Legkorábbi épületei az i. sz. 3. századra datálhatók. A város fénykorát a 6. századtól a 10. századig élte, ekkor lakosainak száma kilencvenezer körül lehetett. A romváros központjának tizenöt négyzetkilométeres területén eddig több mint háromezer épületmaradványt tártak fel, közöttük palotákat, egyszerű lakóházakat, vallási célú épületeket és hieroglifákkal díszített sírokat. A település kultikus központjában templomok és paloták emelkednek, a terekhez hosszú lépcsősorok vezetnek. A legfontosabb épületek közé tartozik öt lépcsős piramistemplom, amelyek közül az egyik hatvanöt méter magas, a legmagasabb fennmaradt maja építmény. Az ásatások során az épületek mellett számos használati és kultikus célra használt tárgyat, valamint sírmellékleteket találtak. Ezek, valamint az épületmaradványok segítségével sikerült rekonstruálni azt a folyamatot, amelynek során a település lakosai a vadászó-gyűjtögető életmódról a fejlett mezőgazdaságra tértek át és virágzó civilizációt hoztak létre. Tikalban a 9. század után már nem folytattak jelentős építészeti tevékenységet, később, a 10. század folyamán a település teljesen elnéptelenedett. |
Quiriguá maja régészeti parkja és romjai | |
1981 | |
Kulturális (I)(II)(IV) | |
Hivatkozás: 149 | |
A hondurasi határ közelében elterülő Quiringuá Nemzeti Park területén álló monumentális épületegyüttes piramisok, teraszok és lépcsők összetett rendszeréből áll. Az első lakók nyomai i. sz. 200 körülre datálhatók. A gazdagságát jáde- és obszidiánkereskedelemmel megalapozó város a 7. és a 10. század között élte fénykorát, ekkor a Karib-tenger kikötőivel is szoros kapcsolatban állt. Kezdetben politikailag a jelenleg Honduras területén található Copántól függött, de 738-ban függetlenné vált és jelentős központtá fejlődött. A ma látható legszebb műemlékek a 8. századból valók, köztük sztélék, amelyek feliratai fontos információkat hordoznak a maja történelemmel, benne politikai és katonai eseményekkel, valamint az időszámítással kapcsolatban. Ezek a feliratok olyan magas művészi színvonalak képviselnek, hogy önálló műalkotásoknak is tekinthetők. Jellemző rájuk a magas és mély domborművek ötvözése, és a frontális ábrázolásmód. Elkészítésükhöz nem használtak fémszerszámokat, egyetlen eszközük a kővéső volt. A legnagyobb sztélé az úgynevezett E sztélé a maja kor legnagyobb fejtett kőtömbje, magassága több mint tíz méter, súlya eléri a hatvan tonnát. |
Takalik Abaj | |
2023 | |
Kulturális (II)(III) | |
Védett terület: 14,88 ha, hivatkozás: 1668 | |
Tak'alik Ab'aj régészeti lelőhelye Guatemala csendes-óceáni partján fekszik. 1,700 éves története az olmék civilizáció és a kora maja kultúra megjelenése közötti időszakot öleli fel. Tak'alik Ab'aj elsődleges szerepet játszott ebben az átmenetben, fekvése révén létfontosságú szerepet töltött be a távolsági kereskedelemben a mai Mexikóban található Tehuantepeci-földszoros és a jelenlegi Salvador között. A kereskedelmi úton lehetővé vált az új vívmányok és szokások széles körű cseréje. A lelőhelyen kozmológiai elvek szerint kialakított szakrális tereket és épületeket hoztak létre, innovatív vízgazdálkodási rendszert építettek ki, fejlett fazekasáruval és kőfaragási technikával rendelkeztek. A romvárost ma a különböző hovatartozású őslakos csoportok még mindig szent helynek tekintik és sokan látogatják rituálék elvégzése céljából is. |
Világörökségi helyszínek |
---|
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.