Großschönau (Ausztria)
község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban From Wikipedia, the free encyclopedia
Großschönau osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gmündi járásában. 2018 januárjában 1211 lakosa volt.
| Großschönau | |||
 | |||
| A Szt. Leonhard-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Gmündi járás | ||
| Irányítószám | 3922 | ||
| Körzethívószám | 02815 | ||
| Forgalmi rendszám | GD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1211 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 681 m | ||
| Terület | 41,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 39′, k. h. 14° 56′ | |||
| Großschönau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Großschönau témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Großschönau Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) nyugati részén fekszik, a Purkenbach patak mentén. Területének 37%-a erdő. Az önkormányzat 13 települést egyesít: Engelstein (108 lakos 2018-ban), Friedreichs (71), Großotten (118), Großschönau (340), Harmannstein (104), Hirschenhof (27), Mistelbach (63), Rothfarn (76), Schroffen (54), Thaures (89), Wachtberg (32), Wörnharts (94) és Zweres (35). A kataszteri közösségek Engelstein, Friedreichs, Großotten, Großschönau, Harmannstein, Mistelbach, Rothfarn, Schroffen, Thaures, Wachtberg, Wörnharts és Zweres.[2]
A környező önkormányzatok: nyugatra Bad Großpertholz, északra Weitra, északkeletre Schweiggers, délkeletre Zwettl, délre Groß Gerungs.
A großschönaui önkormányzat területén 2018 januárjában 1211 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 1614 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 0,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93%-a római katolikusnak, 5,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
- Engelstein kastélya a középkorban épült, de a 16. századtól kezdve több ízben átépítették. Kápolnája gótikus és barokk jegyeket mutat.
- a Szt. Leomhard-plébániatemplomot 1305-ben említik először. 1319-től a zwettli apátság felügyelte, 1332-ben plébániatemplomi státuszt kapott. Védőszentje eredetileg Szt. Lőrinc volt, amelyet 1478-ban Szt. Leonhardra változtattak. A 15. században a román épületet késő gótikus stílusban átépítették.
- a plébánia eredetileg a falu földesurainak, a Kuenringek felügyelőjének erődített lakhelye volt. Belső terében kora gótikus motívumok is találhatóak.
- Harmannstein Keresztelő Szt. János-temploma.
- a 19. században Tudor-stílusban épült, ún. Vadászház (Jägerhaus).
- az 1737-ben felállított pellengér.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
