Jeórjiosz Avérof (cirkáló)

A Jeórjiosz Avérof (Γεώργιος Αβέρωφ) egy páncélos cirkáló típusú görög hadihajó, melyet a 20. század elején építettek, de ma is szolgálatban van mint múzeumhajó. A nevét Jeórjiosz Avérof görög üzletemberről kapta. A hajó a görög haditengerészet egyik jelképe.

Ebben a szócikkben a görög nevek magyaros átírásban szerepelnek.

Jeórjiosz Avérof
A hajó múzeumhajóként
Hajótípus	páncélos cirkáló
Névadó	Georgios Averoff
Üzemeltető	Görög Haditengerészet
Hajóosztály	Pisa-osztály
Pályafutása
Építő	Orlando-gyár, Livorno
Építés kezdete	1907
Vízre bocsátás	1910
Szolgálatba állítás	1911
Sorsa	Ma múzeumhajó
Merülés	7,18
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeórjiosz Avérof témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

Építése

A hajót 1907-ben kezdték el építeni az olaszországi Livornóban, az Orlando-gyárban. A harmadik és egyben utolsó Pisa-osztályú páncélos cirkáló. Az építés három évig tartott, és a gyártó cég anyagi gondjai miatt még befejezése előtt Görögországba került. Az építés görögországi befejező szakaszában az eredeti 9,2 hüvelykes lövegeket 10 hüvelykesre cserélték. 1910-ben bocsátották vízre, a rá következő évben pedig szolgálatba is állították.

Tengerészeti pályafutása a kezdetektől máig

A Balkán-háborúk idején Pávlosz Kunturiótisz görög admirális zászlóshajója volt. 1912 októberében részt vett a Lémnosz szigetének elfoglalásában a törökök ellen. 1912. december 12-én és 1913. január 18-án is a török flotta kitörést kísérelt meg, de a két flotta egymással vívott csatáiban a Dardanellák közelében végül a görög haditengerészet győzedelmeskedett. A cirkáló tizenegy gránáttalálatot kapott, de jó páncélzata megvédte a hajót a súlyosabb károktól.

Mikor Görögország belépett az első világháborúba, a hajó más görög hadihajókkal együtt csatlakozott a Földközi-tengeri antant hadiflottához.

A második világháborúban, mikor a német-olasz csapatok megszállták Görögországot, a páncélos cirkálónak sikerült a brit fennhatóság alatt álló Alexandriába menekülnie. 1945-től iskolahajóként, majd laktanyahajóként teljesített szolgálatot. A 70-es évek végéig a Pórosznál horgonyzott. 1984-től máig múzeumhajóként megőrizték és mára a görög tengerészet egyik jelképe lett.

Technikai adatok

A páncélos cirkáló az első világháború idején

A Jeórjiosz Avérof görög páncélos cirkáló 1942-ben a brit indiai Bombayben.

• vízkiszorítás: 9450 t vagy 11 000 t (max.)
• hossz: 141 m
• szélesség: 21,1 m
• merülés: 7,4 m
• hajtómű: 2 db háromszoros expanziós gőzgép
  22 db Belleville-kazán
  2 db hajócsavar
• üzemanyag: szén, 1500 t
• teljesítmény: 19 000 LE
• sebesség: 22 cs (max.)
• hatótávolság: 7125 tmf/10 cs
• fegyverzet: 4 db 23,4 cm-es L/45 ágyú
  8 db 15,2 cm-es L/45 ágyú
  8 db 12 cm-es L/45-ös ágyú
  4 db 7,6 cm-es L/45-ös ágyú
  2 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú
  2 db 4,7 cm-es ágyú
  5 db 4 cm-es légvédelmi-gépágyú
  2 db gépágyú
  3 db 45,6 cm-es torpedó
• legénység: 670 fő

Képgaléria

• 
  A cirkáló jellegrajza.
• 
  A páncélos cirkáló 1944. október 20-án Pireuszban.
• 
  A páncélos cirkáló egyik ikerágyús, fő lövegtornya.
• 
  A páncélos cirkáló tatfedélzete.
• 
  Jeórjiosz Avérof szemből.
• 
  A hadihajó 2005-ben
• 
  Zászlóshajóként a balkáni-háborúk idején, az éliszi csatában

Források

• Dr. Bak József, Dr. Csonkaréti Károly, Lévay Gábor, Sárhidai Gyula: Hadihajók, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984., ISBN 963-326-326-3

Lásd még

• Görögország az első világháborúban

• Hadtudományi portál
• Az első világháború portálja
• Görögországportál