Nvidia
amerikai globális technológiai vállalat From Wikipedia, the free encyclopedia
Az NVIDIA Corporation egy amerikai székhelyű, elsősorban korszerű grafikus processzorai révén ismert számítástechnikai vállalat. Újabban több platformhoz (PC, Nintendo Switch, Xbox Series X/S és PlayStation 5) is gyárt vagy tervez chipeket és hardverkomponenseket.
| Nvidia | |
 | |
 | |
| Típus |
|
| Jogelőd |
|
| Alapítva | 1993. április 5.[1] |
| Székhely | |
| Irányítószám | 95050 |
| Alapító |
|
| Iparág | félvezetőipar |
| Tulajdonos |
|
| Forma |
|
| Termékek | |
| Árbevétel | 60 922 000 000 $ (2023. január 30. – 2024. január 28., 2023)[3] |
| Alkalmazottak száma | 13 775 (2020. január 26.)[4][5] |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | NASDAQ |
 Nvidia
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 37° 22′ 24″, ny. h. 121° 57′ 58″ | |
| A Nvidia weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nvidia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
A céget 1993-ban alapította Huang Zsen-hszün, a jelenlegi vezérigazgató, Curtis Priem és Chris Malachowsky[6].
2000-ben felvásárolta riválisát a 3dfx-et, az egyik legnagyobb céget az iparágban[7].
2016-ban az Nvidia felvásárolta az Anandtech technológiai hírportált[8].
2020-ban az Nvidia bejelentette, hogy 40 milliárd dollárért felvásárolja az ARM Holdings-ot a SoftBank Group-tól, de a tranzakció végül meghiúsult szabályozási akadályok miatt[9].
Piaci története
Korai évek és az első termékek
Az Nvidia 1993-as alapítása után 1995-ben dobta piacra első termékét, az NV1 grafikus kártyát. Ez újszerű quadratic surface technológiát használt, beépített hangkártyával és Sega Saturn porttal rendelkezett. Több Saturn játékot át is portoltak PC-re az NV1 segítségével, például a Panzer Dragoont és a Virtua Fightert.[10] Az NV1 piaci relevanciája azonban hamar megszűnt a Microsoft DirectX bejelentésével. Az Nvidia folytatta a fejlesztést NV2 projekt név alatt, de ez végül nem került piacra. A Sega reményei, hogy az integrált audió és grafikus chip csökkenti a konzolgyártás költségeit, nem váltak valóra.[11]
Irányváltás és áttörés
A kezdeti kudarcok után az Nvidia vezetője, Huang Zsen-hszün stratégiaváltásra kényszerült. Felvette David Kirk tudóst, aki korábban szoftverfejlesztőként dolgozott a Crystal Dynamics-nél. Az új stratégia a teljes DirectX támogatásra és a költségek csökkentésére fókuszált, lemondva a multimédiás funkciókról. Bevezették a 6 havi termékfejlesztési ciklust is.[12] Az áttörést a RIVA TNT hozta el, amely dupla pixel-futószalaggal, 24 bites Z-buffer-rel, anizotróp szűréssel és fejlett MIP mapping technológiával rendelkezett. Bár még nem tudta legyőzni a Voodoo 2-t, az utódja, a RIVA TNT2 már piacvezetővé tette az Nvidiát.[13]
GeForce korszak és dominancia
1999 őszén jelent meg a GeForce 256 (NV10), amely 120 MHz-es órajellel, profi videógyorsítóval és 4 pixeles futószalaggal minden riválisát felülmúlta. Ez a siker vezetett az együttműködéshez a Microsofttal az Xbox grafikus rendszerének fejlesztésében.[14] A GeForce 2 sorozat, különösen a középkategóriás GeForce 2 MX, minden idők egyik legsikeresebb grafikus kártyája lett. A mobil változat GeForce 2 Go néven került piacra 2000 végén[15]. Az Nvidia sikerei hozzájárultak a 3dfx Interactive bukásához, amelyet végül az Nvidia felvásárolt 2000 végén.[16] A GeForce 3 és GeForce 4 sorozatok tovább erősítették az Nvidia pozícióját, kihasználva a DirectX 8 vertex shader és pixel shader technológiáját[17].
Kihívások és visszatérés
Az ATI Technologies Radeon sorozata komoly kihívást jelentett, különösen a Radeon 9700 megjelenésével. Az Nvidia GeForce FX sorozata gyenge DirectX 9 teljesítményt nyújtott, ami piaci pozíciójának gyengüléséhez vezetett.[18] A GeForce 6 sorozattal az Nvidia visszaszerezte vezető pozícióját, támogatva a DirectX Shader Model 3.0-t. A GeForce 7 széria tovább erősítette ezt a pozíciót, és az Nvidia chipet választották a PlayStation 3 konzolhoz is[19].
Modern korszak
A 2006-ban megjelent GeForce 8 sorozat volt az első, amely támogatta a DirectX 10-et. Ezt követte a GeForce 9, majd a GeForce 200 sorozat 2008-ban és 2009-ben.[20] A Fermi architektúrára épülő GeForce 400 sorozat 2010-ben jelent meg, némi késéssel az AMD Radeon HD 5000 sorozatához képest. A kezdeti problémákat (magas fogyasztás, melegedés) a GeForce 500 sorozat nagyrészt orvosolta.[21] A Kepler architektúrára épülő GeForce 600 sorozat 2012-ben került piacra, válaszul az AMD GCN architektúrájú kártyáira. Ez a generáció jelentős teljesítménynövekedést és energiahatékonyság-javulást hozott.[22] Az ezt követő generációk (700, 900, 10, 20, 30) folyamatosan növelték a teljesítményt és új technológiákat vezettek be, mint például a ray tracing hardveres támogatása.[23] Napjainkban az Nvidia továbbra is vezető szerepet tölt be a grafikus kártyák piacán, versengve az AMD-vel és újabban az Intel Arc termékeivel. A vállalat emellett jelentős sikereket ért el a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén is GPU-alapú megoldásaival.[24]
Termékek
Az NVIDIA termékportfóliója tartalmaz grafikus processzorokat, adatközponti és AI megoldásokat, autóipari chipeket, valamint játékkonzolokhoz tervezett egyedi chipeket.
Grafikus chipszetek
NVIDIA GeForce - asztali és laptop GPU megoldások NVIDIA Quadro – nagy teljesítményű munkaállomásokba szánt professzionális megoldás NVIDIA Tesla - dedikált GPGPU feldolgozás adatközpontok és szuperszámítógépek számára
Mesterséges intelligencia és adatközpontok
NVIDIA A100 és H100 - AI gyorsító chipek NVIDIA DGX rendszerek - komplett AI szuperszámítógépek NVIDIA EGX - peremhálózati AI platformok
Autóipari megoldások
NVIDIA DRIVE - önvezető autók és fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) platformja
Játékkonzol chipek
Nintendo Switch - egyedi Tegra X1 chip Xbox Series X/S és PlayStation 5 - ray tracing technológia licencelése
Piaci helyzet
Az Nvidia továbbra is piacvezető a dedikált grafikus kártyák piacán, kb. 80%-os részesedéssel az AMD-vel szemben[25]. A mesterséges intelligencia és adatközponti megoldások területén szintén domináns szereplő, bár itt erősödik a verseny olyan cégekkel, mint az AMD, Intel és különböző AI chipgyártó startupok.
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
