Tibeti láma From Wikipedia, the free encyclopedia
Gampópa, „a gampói ember” (tibeti: སྒམ་པོ་པ་) vagy Szönam Rincsen (tibeti: བསོད་ནམས་རིན་ཆེན་, wylie: bszod namsz rin csen, 1079–1153), vagy más néven Dakpo Lhardzse, „a dakpói orvos” (tibeti: དྭགས་པོ་ལྷ་རྗེ, wylie: dvagsz po lha rdzse) vagy Daö Zhönnu[7][8] a tibeti buddhizmus kagyü iskolájának alapítója.
Gampópa a középkori Dvagszpo településről származó orvos volt, és Milarepa legfőbb tanítványa. Gampópa a kadam iskola tanításainak és a mahámudrá módszernek kiváló ismerője volt. Fiatal korában tanult orvostudományt. Egy bizonyos Csim Dzsosze Darma Vo lányát vette feleségül, akitől született egy gyermeke, ám az asszony és a gyermek is életüket vesztették. Ekkor mondott le a világi életről, a „háztulajdonosságról”. 1104-ben, 25 éves korában állt be szerzetesnek vagy Dakpo vagy Penyul területén, a Gyacsak Ri kolostorba ('phan yul rgya lcags ri), és ekkor vette fel a Szönam Rincsen nevet."[9]
Gampópa helye a mahámudrá átadási vonalban a következő:
Őket nevezik az „öt alapító mesternek” a kagyüpában.
Milarepa előtt Gampópa a kadam iskolában tanult, ahol a lamrim tanításokra épülő fokozatos elv tana. Később Milarepa segítségével elérte a megvilágosodást.
Gampópa írta a A megszabadulás ékessége (dam chos yid bzhin nor bu thar pa rin po che'i rgyan) című művet és több úgynevezett gompát (tanközpontot) hozott létre. Négy legfőbb tanítványa alapította meg a négy „legfőbb” kagyü iskolát:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.