![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/02.%25D0%259F%25D0%25B8%25D1%2588%25D1%2582%25D0%25BE%25D0%25BB_%25D0%25B5%25D0%25BF%25D1%2580%25D1%2583%25D0%25B2%25D0%25B5%25D1%2582%25D0%25B0_%25D1%2581%25D0%25BE_%25D0%25B0%25D0%25BB%25D0%25BA%25D0%25BE%25D1%2585%25D0%25BE%25D0%25BB.ogv/640px--02.%25D0%259F%25D0%25B8%25D1%2588%25D1%2582%25D0%25BE%25D0%25BB_%25D0%25B5%25D0%25BF%25D1%2580%25D1%2583%25D0%25B2%25D0%25B5%25D1%2582%25D0%25B0_%25D1%2581%25D0%25BE_%25D0%25B0%25D0%25BB%25D0%25BA%25D0%25BE%25D1%2585%25D0%25BE%25D0%25BB.ogv.jpg&w=640&q=50)
Gőznyomás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A gőznyomás (tenzió) adott hőmérsékleten a folyadékával egyensúlyban lévő telített gőz nyomása. A folyadékok párolgása minden hőmérsékleten bekövetkezik, ugyanakkor minden gőz folyamatosan lecsapódik (kondenzálódik). Ez a két folyamat egymással párhuzamosan zajlik. Dinamikus egyensúlyról akkor beszélünk, ha az elpárolgó folyadék és lekondenzálódó gőz mennyisége állandó. Azt a parciális nyomást nevezzük gőznyomásnak, amelynél egy adott hőmérsékleten a dinamikus egyensúly fennáll.
A gőznyomás a hőmérséklettől erősen függ, de a tiszta folyadékokra jellemző érték. Az összefüggést az úgynevezett gőznyomásgörbe írja le.
A forráspont az a hőmérséklet, ahol a gőznyomás megegyezik a környezeti atmoszféra nyomásával. A forrásponton a gőznyomás elegendővé válik ahhoz, hogy legyőzze a légköri nyomást és gőzbuborékok formájában felszínre emeljen folyadékrészeket.