From Wikipedia, the free encyclopedia
Friedrich Julius August Wieseler (Altencelle, 1811. október 19. – Göttingen, 1892. december 3.) német régész, klasszika-filológus.
Friedrich Julius August Wieseler | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1811. október 19. Celle |
Elhunyt | 1892. december 3. Göttingen |
Ismeretes mint | régész |
Nemzetiség | német |
Iskolái | Göttingeni Egyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Göttingen, Berlin, Jena |
Pályafutása | |
Akadémiai tagság | Göttingeni Tudományakadémia (1879) |
Friedrich Julius August Wieseler aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Julius August Wieseler témájú médiaállományokat. |
A salzwedeli iskola után Göttingenben érettségizett, és 1830-tól a Göttingeni Egyetemen hallgatott klasszika-filológiát, elsősorban Karl Otfried Müllernél. 1833 és 1836 Berlinben tartózkodott, ahol August Böckh előadásait hallgatta, majd visszatért Göttingenbe. 1837-ben Jénában végzett és 1839-ben Göttingenben habilitált régészetből és filológiából. 1841-ben átvette a régészeti-numizmatikai gyűjtemény vezetését, és 1842-ben rendkívüli professzor lett. Miután visszautasított egy meghívást a Dorpati Egyetemre, 1845-ben megindította régészeti szemináriumát. 1854-ben rendes professzorrá nevezték ki, 1869-ben megválasztották a Göttingeni Tudományakadémia tagjának. 1878-79-ben a filozófiai kar dékánja volt. 1889-ben Wieseler lemondott a régészeti-numizmatikai gyűjtemény vezetéséről, de tovább tanított a régészeti szemináriumban.
Wieseler, aki egyre inkább régésszé vált, továbbra is szoros kapcsolatban állt a klasszika-filológiával, többek között az ókori színházra vonatkozó munkái révén. A régészet területén folytatta Müller Denkmäler der alten Kunst-ját (Az ókori művészet emlékei) és több munkájában az istenszimbólumokkal és -attribútumokkal foglalkozott. Wieseler számos tanítványa vált jelentős régésszé. Göttingeni időszakában nála habilitáltak Alexander Conze (1861), Otto Benndorf (1868), Friedrich Matz (1870), Friedrich von Duhn (1879), Gustav Körte (1880) és Arthur Milchhöfer (1882).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.