![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Scholl-Denkmal%252C_M%25C3%25BCnchen_%2528cropped%2529.jpg/640px-Scholl-Denkmal%252C_M%25C3%25BCnchen_%2528cropped%2529.jpg&w=640&q=50)
Fehér Rózsa
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Fehér Rózsa (németül: Weiße Rose) a náci rezsimmel szembeni békés német ellenállási mozgalom volt a II. világháború alatt. Keresztény német diákok alapították, akiket mélyen megrázott az a brutalitás, ahogy a nácik a zsidókkal és baloldali érzelmű emberekkel bántak.
Fehér Rózsa | |
![]() | |
Alapítva | 1942. június |
Megszűnt | 1943. február |
Székhely | München |
Tagság | 12 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Rózsa témájú médiaállományokat. |
A csoportot egy Falk Harnack nevű ellenálló ösztönzésére Hans Scholl és húga, Sophie alapította. Kezdetben öt müncheni diák alkotta, mindegyikük a húszas évei elején járt, és mindnyájan a Lajos–Miksa Egyetem hallgatói voltak. A tagok Christoph Probst, Alexander Schmorell és Willi Graf voltak; később egy professzor, Kurt Huber is csatlakozott hozzájuk, aki az utolsó két röplap készítésében működött közre. A csoport 1942 júniusa és 1943 februárja között hat náciellenes röplapot készített és terjesztett német egyetemeken. A hetedik röplap már nem jelenhetett meg, mivel a csoport tagjait 1943. február 18-án a Gestapo letartóztatta. Ennek előzménye az volt, hogy Sophie Scholl az egyetem folyosóján szórta szét a csoport röpcéduláit, és ezt a gondnok, aki a náci párt tagja volt, észrevette.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Grab_Sophie_und_Hans_Scholl_Christoph_Probst-1.jpg/640px-Grab_Sophie_und_Hans_Scholl_Christoph_Probst-1.jpg)
A fogság és a kínzások sem tudták megtörni a Scholl testvérpár elszántságát, akik mindvégig kitartottak ügyük mellett. A testvérek a Volksgericht (Népbíróság) elé kerültek, és a bírósági tárgyalás során mindkettőjüket nyaktiló általi halálra ítélték. Kivégzése előtt Hans ezt írta cellája falára: „Dacolva a túlerővel”. Mindkettőjüket 1943. február 22-én fejezték le. Halála előtt Hans Scholl így kiáltott fel: „Éljen a szabadság!”.