From Wikipedia, the free encyclopedia
A Fehér Atyák papi kongregáció Charles Martial Lavigerie bíboros által alapított római katolikus szerzetesrend. Központja Rómában van, Magyarországon nincsenek jelen.
Fehér Atyák (Missionarii Africae) | |
Charles Martial Lavigerie bíboros, alapító (1825-1892) | |
Rövidítés | M. Afr., m.Afr., Mafr., PA |
Egyéb nevek | Patres Albi |
Alapító | Charles Martial Lavigerie bíboros |
Alapítva | 1868 |
Jóváhagyva | 1908. február 15. |
Típus | fogadalom nélküli klerikus kongregáció |
Tevékenység | Afrikai misszió, az Afrikából Európába kerültek misszionálása |
Superior General | Richard Baawobr |
Székhelye | Padri Bianchi via Aurelia, 269 I-00165 Róma, Olaszország |
A Fehér Atyák weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Atyák témájú médiaállományokat. |
A Fehér atyákat Lavigerie bíboros 1868-ban alapította a célból, hogy Afrika evangelizálásán dolgozzanak. Lavigerie bíboros elsődleges célja az volt, hogy az észak-afrikai mohamedánok között legyen a keresztény szeretet tanúja, de a rend úgy döntött alakulásakor, hogy fő célja egész Afrika evangelizálása legyen. Ehhez elsősorban helyben alakítanak ki apostoli közösségeket.
A Fehér atyák minél teljesebben igyekeznek alkalmazkodni a helybéli kultúrához, s kiállnak a társadalmi igazságtalanság ellen. Az alkalmazkodás terén teljesen alávetik magukat a helyi egyházi hatóságoknak. Valamennyi szerzetes megtanulja működési területének afrikai nyelvét. Céljuk az is, hogy a helyi közösségekből neveljenek ki úgynevezett bennszülött papokat.
A 20. század második felétől új munkakörüknek tekintették az Európába került afrikai keresztények lelkipásztori szolgálatát.
1989-es adatok szerint 2691 szerzetes élt, körülbelül 600 házban. 1995-ös adatok szerint 473 házban 2404 rendtag, köztük 2040 pap élt.
A Fehér atyák segítségére Charles Martial Lavigerie bíboros 1869-ben hozta létre a Fehér nővérek rendjét, azzal a célból, hogy támogassák és segítsék az atyákat. A rend pápai jóváhagyását 1909-ben nyerte el. 1995-ben 175 helyen 1336 nővér élt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.