Farkasember
mitikus lény / From Wikipedia, the free encyclopedia
A farkasember vagy vérfarkas egy mitológiai lény. Alapvetően két fajtája van. Az egyik minden teliholdkor emberi mivoltából kivetkőzve viselkedik, saját barátját vagy/és szerettét is képes megölni. Ilyenkor öntudatlan, önkontrollra képtelen. A másik fajta képviselői önszántukból is képesek alakot váltani, nem éreznek semmiféle késztetést teliholdkor a gyilkolásra.
Ez a szócikk a mitológiai alakról szól. Hasonló címmel lásd még: Farkasember (egyértelműsítő lap). |
Eredetileg görög a neve, a λυκάνθρωπος (lükanthroposz), a görög lükosz (’farkas’) és az anthróposz (’ember’) szavak összevonásából keletkezett. A csehek ősi mitológiájában vlkodlak, a lengyeleknél wilkołak a neve; egyéb szláv elnevezései vukodlak, volkodlak, vurkolak, kudlak; a germánoknál werwolf (ógermán eredetű, ’emberfarkas’ jelentésű szó, ebből a mai angol werewolf); a románoknál priculici (innen jött a magyar prikulics szó) vagy a szláv névből származó vîrcolac.
A farkasember legendája az emberiség egyik legősibb és legismertebb mítosza. A vérfarkasokról szóló, alakváltó történeteket megtaláljuk mindenhol, ahol a világon írott történelem létezik. Egyes elemei a sámánizmusra vezethetők vissza. Olyan területeken is találkozni párhuzamaival, ahol nem élnek farkasok (például Brazíliában jaguárember, Japánban rókaember).
Hasonló lény a Wendigo, az algonkin indiánok vérfarkas-szerű mitológiai alakja.