Fő utca (Kassa)

A kassai Fő utca a település ősi magva az óvárosban. Itt található Kassa legtöbb műemléke, legtöbbjüknek magyar vonatkozása is van, közülük a legfontosabb a Szent Erzsébet-dóm. Az utca központi szakaszán, egy tekintélyes palotában kapott helyet Magyarország kassai főkonzulátusa.

Fő utca
Ország	Szlovákia
Település	Kassa
Elhelyezkedése
Fő utca Pozíció Kassa-Óváros térképén
é. sz. 48° 43′ 25″, k. h. 21° 15′ 23″48.7236, 21.2565
A Wikimédia Commons tartalmaz Fő utca témájú médiaállományokat.

Földrajzi helyzete

Az utca észak-déli irányban húzódik 1200 méter hosszan. Északi végén található a Kassai Békemaratonról elnevezett Námestie Maratónu mieru (Békemaraton tér), két oldalán a Kelet-szlovákiai Múzeum két fő épületével. Déli végét a Námestie osloboditeľov (Felszabadítók tere; korábban Erzsébet tér, Légiósok tere, Horthy Miklós tér) alkotja. Régen itt állott a kassai várfal déli bástyája és a miskolci városkapu.^[1]

Kazinczy Ferenc így írt az utca fekvéséről:^[2]

Kassának az alsó kapujától a felsőig, s így 1070 lépésnyire, egy annyira széles utca nyúlik el, hogy azon a templom is elfért, mégpedig nem hosszában, hanem keresztül rajta. Ami nekem első ránézéssel leginkább tetszett, az a város nagy utcájában két ágban keresztül folyó csermelypatakocska.

Története

A város eredetileg egyutcás település volt, ami a Hernádba torkollása előtt egy darabig a folyóval párhuzamosan folyó Csermely nevű patak két oldalán alakult ki. A patak két ága szigetként vett körül egy központi részt, amin aztán a Szent Erzsébet-dóm épült, valamint a Szent Mihály-kápolna, az Orbán-torony és később a Városi Színház is itt kapott helyet. Az utca kiszélesedő részének északi végén 1732-ben díszes Mária-szobrot emeltek a pestis és a nagy megpróbáltatásokat okozó kuruc háborúk befejeződésének emlékére. Ezen a helyen egyébként korábban katonai vesztőhely volt.^[1]

Az utca a patak két oldalán olyan széles volt, hogy a középkorban gyakran térnek tekintették és Circulus, Ring, Theatrum neveken utaltak rá. (A patakot a 19. században befedték, csatornává alakították.) 18. századi, latin nyelvű térképeken a neve Platea principalis azaz Fő tér volt, később egyre inkább a helyi magyar és német lakosság által használt Fő utcza, illetve Haupt Gasse neveken szerepelt.

A város növekedése során létesített mellékutcákat gyakran a Fő utca házainak földszintjén nyitott átjárókon át lehet megközelíteni. A reneszánsz és barokk kapuboltozatok, belső árkádok a régi Kassa gazdag polgárainak világára emlékeztetnek. A hosszú udvarokban kereskedők dolgoztak, raktárakat helyeztek el.^[1]

Kassa Csehszlovákiához csatolása után az utca az addig használatos magyar név szlovák nyelvű fordítását (Hlavná ulica) kapta. 1933-ban Milan Rastislav Štefánik szlovák katonáról és politikusról nevezték el. 1949-től az utca Lenin nevét viselte, majd a rendszerváltáskor, 1990-ben visszakapta középkori eredetű nevét, annak szlovák formájában.

1986-ban a színház és a dóm közötti parkban alakították ki Csehszlovákia első modern, zenélő, változatosan táncoló vízsugarakkal működő szökőkútját, ami a 21. században is a kassai óváros népszerű találkozóhelye. Azóta már az egész Fő utca gyalogos zóna lett.

Szlovákia függetlenné válása után a decentralizáció jegyében Kassán, a Fő utcán lévő palotában helyezték el a köztársaság Alkotmánybíróságát.

• 
  Az alkotmánybíróság épülete
• 
  A Fő utcáról nyíló mellékutca, a Posta utca
• 
  Az 1732-ben emelt Mária-szobor, háttérben a premontrei templom
• 
  Kiülős vendéglők, régi villamossínek, háttérben a színházépület

Fontosabb építményei

• Szent Erzsébet-dóm - Kassa legismertebb műemléke
• Szent Mihály-kápolna(wd) - 14. századi gótikus templom
• Premontrei templom és rendház(wd) (Szentháromság-templom)
• Páduai Szent Antal temploma(wd) (Ferencesek temploma)
• Orbán-torony(wd) - a dóm harangtornyaként épült a 14. és a 15. század fordulóján
• Állami Szinház - A középkorban itt állt a városháza, majd a 18. század végén itt nyílt meg a német színház. Magyar előadást először 1816-ban rendeztek benne, amikor a miskolci társulat lépett fel, Dérynével. A mai eklektikus épületet 1899-ben avatták fel.
• Mária-szobor
• A Trieszti Általános Biztosító Társulat (Assicurazioni Generali) 1937-ben emelt, építészettörténeti jelentőségű funkcionális irodaépülete
• Pongrác-Forgács palota(wd)
• Érseki palota(wd)
• Vármegyeháza(wd) (korábban „A kassai kormányprogram háza”). 1779-ben épült copf stílusban, 1780-tól itt volt a vármegyeháza, az egykori Abaúj vármegye hivatala. 1945 tavaszán e ház erkélyéről hirdették ki a kassai kormányprogramot, a felszabadult Csehszlovákia új kormányprogramját.
• Régi városháza(wd)
• Hotel Slavia(wd) - szecessziós stílusú szálloda és kávéház. Belülről 2018-ra teljesen felújították, mélygarázst is építettek alá.
• Lőcsei-ház - a Szathmáry család építtette a 15. században.
• Andrássy-palota(wd)
• Hadik-Barkóczy-palota
• Csáki-Dessewffy-palota(wd)
• A Szlovák Köztársaság alkotmánybírósága
• Emléktábla jelöli a Fő utcán Gerster Bélának, a Korinthoszi-csatorna tervezőjének szülőházát.

• 
  Szent Mihály-kápolna
• 
  A régi városháza
• 
  Ferencesek temploma
• 
  A Slavia Hotel szecessziós épülete

Rendezvények

Az óváros központi részén elterülő Fő utca gyakran szolgál rendezvények tartására. A zenés szökőkút közelében különösen gyakoriak a spontán találkozók, mulatságok. A Fő utca kiszélesedő részén rendszeresen tartanak összejöveteleket a veterán autók és tulajdonosaik számára.

• 
  Jawa autó
• 
  Skoda Felicia
• 
  Tatra személygépkocsi
• 
  Tatra személygépkocsi

Jegyzetek

1. Szombathy 132. o.
2. Szombathy 127. o.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hlavná ulica (Košice) című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X