A Rosidae a zárvatermők egy csoportja. A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer) a kétszikűek osztályának egy alosztályaként tartják számon. Az Angiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbb APG IV-rendszerben is a rosids névvel jelzett kládnak feleltethető meg.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Szinonimák ...
Rosidae
Euphorbia heterophylla
Euphorbia heterophylla
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Szinonimák

Rosids (APG)

Rendek[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rosidae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rosidae témájú kategóriát.

Bezárás

Fosszíliáik a kréta időszak óta ismertek. Molekuláris órán alapuló becslések szerint a rosids csoport a kréta időszak apti vagy albai korszakában jelent meg, 125-99,6 millió évvel ezelőtt.[2][3] Az alkalmazott leírástól függően 16-20 rend tartozik ide, melyekbe mintegy 140 növénycsaládot sorolnak.[4]

Körülbelül 70 000 faj tartozik ide, ami az összes zárvatermőfaj több mint egynegyedét jelenti.[5][6]

Nevének eredete

A „rosids” név a „Rosidae” rendszertani néven alapul, amit általában alosztálynak tekintenek. 1967-ben Armen Tahtadzsján megmutatta, hogy a „Rosidae” név alapja a Friedrich Gottlieb Bartling által 1830-ban készített taxonleírás.[7] Ezt a csoportot nevezték át később „Rosidae”-ra; később különböző szerzők különféleképpen határolták be a taxont. A „rosids” név informális, azaz nincs hozzá rendelve semmilyen taxonómiai szint az ICBN-nek megfelelően. A rosids monofiletikus csoport, a kládok molekuláris filogenetikai vizsgálata alapján.

A 21. században a rosids csoport három, több ponton is különböző leírása használatos. Egyes szerzők idesorolják a Saxifragales és Vitales rendeket,[8] mások[9] mindkettőt kizárják a csoportból. Ebben a cikkben az APG IV-rendszer leírása szerepel, ami a csoportba tartozónak tekinti a Vitales rendet, de a Saxifragales-t nem.

Kapcsolatok

A rosids és a Saxifragales együtt monofiletikus csoportot alkotnak.[5][9] Ez a 6 csoport egyike, melyek együtt a Pentapetalae kládot („ötszirmúak”, a core eudicots mínusz a Gunnerales rend) alkotják,[10] ahol a másik öt csoport a Berberidopsidales, Caryophyllales, Dilleniales, Santalales és az asterids. A csoportok közötti kapcsolatról még keveset tudunk.

A rosid klád morfológiailag igen változatos, így nehezen jellemezhető csoport. Gyakori, hogy az egyszerűbb, háromnyílású (pl. trikolpát) pollenszemeket összetettebb (pl. poliporát) virágporszem váltja fel.[11]

Rendszertani felosztása

A rosids két alapegysége az önálló Vitales rend és az eurosids (valódi rosidák) nagy csoportja.

Az eurosids két, közel azonos méretű nagy csoportja:

  • a fabids (Fabidae, eurosids I) és
  • a malvids (Malvidae, eurosids II).

Korábban a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeknek az eurosids I-be foglalt leírását (sensu lato eurosids I) vagy külön kezelését (sensu stricto eurosids I) is megengedték, az APG III-rendszer azonban belátta a sensu lato leírás monofiletikusságát.[9] Az Apodanthaceae család az APG III eredeti publikációjában még a zárvatermők szintjén incertae sedis taxon volt – mivel a klorofillt nem tartalmazó parazita növényeknél a növényi leszármazási fa meghatározását általában nagyban segítő kloroplasztiszgének itt nem működő, ún. pszeudogének – azóta az eurosids csoporton belül sikerült Cucurbitales rendben elhelyezni a családot. A Huaceae családot pedig korábban a fabids-on belüli COM kládban nem tudták rendbe sorolni, az APG III és APG IV azonban már az Oxalidales rendben helyezte el.

A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer, Borhidi-rendszer, Dahlgren-rendszer, Thorne-rendszer) ebben az alosztályban helyezték el a különféle élősködő növényeket összevonó óriásvirágúak (Rafflesiales) rendjét. Ez a szemlélet még a 2000-es évek elején is tartotta magát,[12] bár egyre több jel utalt a rend parafiletikus voltára. A molekuláris genetikai vizsgálatok eredményeinek hatására végül a rendet megszüntették, három osztályát pedig egymástól meglehetősen távol eső kládokba sorolták be.

Rendek

A rosids 17 rendből áll. Az alapi helyzetű Vitales renden kívül a 8-8 rendet tartalmazó fabids (eurosids I) és malvids (eurosids II) kládokból áll. Korábban négy rendet, a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales a fabids és a malvids kládokon kívül írták le, vagy legfeljebb a malvids 'sensu lato'-hoz sorolták őket. 2009-ben azonban Hengchang Wang és társai javaslatot tettek arra, hogy a malvids csoportba foglalják bele a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeket is. Ezt a tágabb leírást az általuk elvégzett analízis igen erősen támogatta (100% bootstrapping). Egyes ide tartozó rendeket csak nemrég írtak le.[9] Ezek a Vitales,[13] Zygophyllales,[14] Crossosomatales,[15] Picramniales,[16] és Huerteales rendek.[17]

Evolúciós törzsfa

Az alább látható kladogram forrása az APG weboldal.[9]


Vitales


eurosids 
fabids 

Zygophyllales



„COM klád”

Celastrales




Malpighiales



Oxalidales




„nitrogénkötő klád”

Fabales




Rosales




Fagales



Cucurbitales







malvids


Geraniales



Myrtales





Crossosomatales




Picramniales




Sapindales




Huerteales




Brassicales



Malvales









A nitrogénkötő kládba nagy számú, nitrogénkötésre képes növény tartozik, melyek specializált gyökérgümői a légköri nitrogént megkötni tudó Rhizobia baktériumokat tartalmaznak. Nem minden növény képes erre a kládon belül.[18]

Jegyzetek

Fordítás

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.