![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Eurasia_and_eurasianism_hu.svg/langhu-640px-Eurasia_and_eurasianism_hu.svg.png&w=640&q=50)
Eurázsianizmus
orosz geopolitikai ideológia / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az eurázsianizmus (orosz nyelven:евразийство) orosz szellemi irányzat, politikai mozgalom(wd), amelynek lényege, hogy Oroszország a két kontinensre kiterjedő geopolitikai helyzete révén egyedülálló civilizáció, a Nyugattal szemben álló sajátos orosz világ(wd) (русский мир), aminek egész Eurázsiára – és ennek alapján a világra – kiterjedő politikai, hatalmi küldetése van.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Eurasia_and_eurasianism_hu.svg/640px-Eurasia_and_eurasianism_hu.svg.png)
A szóban forgó terület az eszmerendszer hívei szerint természetesen csak Eurázsia északi, az egykori cári Oroszország illetve később a Szovjetunió által lefedett területeivel egyezik meg. Nem tartoznak hozzá továbbá az egykori Orosz Birodalom nyugati végei, a Kongresszusi Lengyelország, a Baltikum, az egykori Finn Nagyhercegség. Gyakran hozzá számítják viszont Mongóliát, a türk államokat, a Balkán ortodox és muszlim részeit, Iránt és Afganisztánt.
Az elmélet eltért a cári Oroszország hivatalos ideológiájától, amely alapvetően európai hatalomnak tekintette magát, és Moszkvát az ortodox egyház is harmadik Rómának tartotta (Bizánc után).
Az eszmerendszer a 21. században újra divatossá vált főleg szélsőjobboldali orosz körökben, amelyek a putyini kormányzat szellemi hátországát adják. Prominens képviselőjük Alekszandr Geljevics Dugin, aki szerint a Nyugat ma már a lelki sivárságot, a pusztulást, az életösztön teljes hiányát jelenti. Ezen ideológia szerint Oroszország ukrajnai háborúját „az embert középpontba helyező eurázsianizmus erőit támadó transzhumán globalizmus elleni védekezés” indokolja.[1]